Lex CEU: megkérdeztük a Bizottságtól, miért indít eljárást

Mégis csak tud valamit tenni a Bizottság

Túl sokat nem tud tenni a Bizottság, mivel az oktatás kizárólagos tagállami hatáskör – monda még március végén Navracsics Tibor oktatási biztos a Mandinernek, mikor a lex CEU-ügy kipattant. 

Ehhez képest szerdán az Európai Bizottság tudományos ügyekért is felelős biztosa, a lett Vladis Dombrovskis bejelentette: a Bizottság a kötelezettségszegési eljárás első szakaszát megindítva formális figyelmeztetést küld a magyar kormánynak a felsőoktatási törvény CEU-t ellehetetlenítő módosítása miatt. A Bizottság írásos figyelmeztetésére egy hónapon belül kell választ adnia a kormánynak .

A Bizottság közleménye szerint

továbbá az EU Alapjogi Chartájában garantált alapjogokat is sért: a tudományos kutatás, az oktatás szabadságát és a vállalkozás szabadságát.

Az uniós alapszabadságok és az EU joga által garantált alapjogok alapvetően két vagy több tagállam viszonylatában értelmezhetők, de általában nem hívhatók fel sem tisztán belföldi ügyekben, sem harmadik országokkal szemben.

Kíváncsiak voltunk, hogy egy amerikai egyetem hogyan lesz az EU ügye, és milyen jogalapon avatkozik be az Európai Bizottság, ezért kérdésekkel fordultunk a brüsszeli testület sajtóosztályához.

Az Európai Bizottság a WTO-t kéri számon

Válaszában a Bizottság illetékese először is leszögezte: a felsőoktatási képzések, amennyiben elsősorban privát forrásokból, vagyis tandíjakból fedezik őket, jogi értelemben szolgáltatásnak minősülnek az Európai Bíróság joggyakorlata szerint, az elsődlegesen magántőkéből finanszírozott egyetemek pedig ennek megfelelően szolgáltatók.

Ez eddig rendben is van, a fő kérdés inkább az, hogy az Európai Bizottság nem fogadatlan prókátorként lép-e fel egy amerikai egyetem ügyében. Felvetettük a Bizottságnak: 

harmadik országokra pedig nem vonatkoznak az EU-s jogszabályok és garanciák.

Erre azt a választ kaptuk, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjaként Magyarország azt vállalta, hogy a harmadik országbeli szolgáltatóknak ugyanolyan elbánást biztosít, mint a hazaiaknak. Ezt az elvet egyértelműen sérti az egyetem működéséhez megkövetelt kormányközi megállapodás – írta a Bizottság illetékese.

Azt is megkérdeztük, hogy a WTO egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek betartása fölött miért az Európai Bizottság őrködik, amikor a Kereskedelmi Világszervezetnek van egy vitarendezési testülete az ilyen ügyekre.

A válaszból kiderült:

Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés pedig úgy rendelkezik, hogy az EU által megkötött nemzetközi megállapodások az EU intézményeire és tagállamaira is kötelezők.

Ez azt jelenti, hogy például az Európai Bizottság sem kezdeményezhetne olyan EU-s jogszabályt, amely a WTO-egyezménnyel ellentétesen diszkriminál más, EU-n kívüli harmadik országokat. Az Európai Bizottság értelmezésében pedig ezek szerint még azt is jelenti, hogy a Bizottság magának vindikálja a jogot, hogy a WTO-egyezményt a tagállamokkal betartassa.