*
A faj a nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) kisméretű rokona, Nyugat-Afrika esőerdeiben és mocsaraiban őshonos. Míg a nílusi vízilovat már az ókorban is ismerték, a törpevíziló az egyik legkésőbb, a 19. század végén felfedezett nagytestű emlősfaj. Ennek az az oka, hogy rejtett életmódot folytató, félénk állat és a fehér ember által nem járt nyugat-afrikai esőerdők mélyén él.
A természetben a hímek és a nőstények csak ritkán találkoznak egymással, a hímek három, míg a nőstények 3-5 évesen válnak ivaréretté, valamint 31 éves korukig fogamzóképesek. Születésük után a kis vízilovakat néhány napig elfektetik, elrejtik az anyák, akkor is ott maradnak, ha az anyjuk otthagyja őket. Az utódok 4-6 hetes korukban tanulnak meg úszni, hat hónapos korukig az anyjukkal maradnak. Az első hónapokban a borjak akár napi negyed kilogrammot is gyarapodhatnak.