Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (2017-től: EKE OFI) 2015 tavaszán írt ki közbeszerzési pályázatot új középiskolai és általános iskolai történelmi diákatlaszok kifejlesztésére, amit az MTA BTK Történettudományi Intézet nyert meg. A kiírás szerint az új diákatlaszoknak illeszkedniük kell a NAT-ban és a kerettantervekben megfogalmazott pedagógiai célokhoz, illetve a diákok életkori sajátosságaihoz, szerkezetükben pedig az OFI által fejlesztett 5–8., illetve 9–12. osztályos új történelemtankönyvekhez.
A térképek tervezését az MTA BTK Történettudományi Intézet kutatói segítették, amelyek 2015 szeptemberében kerültek a tanárok és diákok kezébe. A beérkezett javaslatok alapján 2016 tavaszán készült el a diákatlaszok 2., javított és bővített kiadása.
Az utóbbi években megjelentetett diákatlaszok adattárakat (részletes történelmi kronológia és névmutató) és más segédanyagokat is tartalmaztak, így szétfeszítették egy hagyományos értelemben vett oktatási segédeszköznek szánt atlasz kereteit, s az érettségin „legalizált puskaként” is használhatóak voltak. Az OFI kérésére ezért az atlaszok történeti kronológia és névmutató nélkül készültek el.
Új szerkesztési koncepció
Az új atlaszokat ért bírálatok nem a tartalomra vonatkoztak, hanem szinte kivétel nélkül a szerkesztési koncepciót érintették. Az OFI, mérlegelve az észrevételeket, úgy döntött, hogy a középiskolai történelmi diákatlasz 3. kiadása további 8 oldalon új témák bemutatására, illetve a már meglévők bővítésére (pl. az egyetemes történelemből az európai reformáció és katolikus megújulás, Amerika és Afrika történelme, a magyar történelemből a Hunyadiak kora, a 16. századi Habsburg Monarchia és Magyar Királyság, az Erdélyi Fejedelemség, az 1848/49-es szabadságharc, a dualizmus kora, választási térképek) lesz lehetőség.
Részlet a készülő atlaszból
Valamennyi térkép kap keresőhálót is, ami eddig csak a világtörténeti térképek kiegészítője volt. Teljes szinkronba kerül a magyar és az egyetemes történelem bemutatása, az első két kiadásban ugyanis az atlasz szerkezete a tankönyv szerkezetéhez igazodott, és így több esetben a magyar és egyetemes történelem bemutatása „elcsúszott” egymáshoz képest.
Részlet a készülő atlaszból
Nyolc, az EKE OFI által elkészítendő oldalt fog kapni a NAT-ban szereplő történeti-földrajzi fogalmak megkeresését megkönnyítő tárgymutató és egy, csak a leglényegesebb eseményekre szorítkozó történelmi kronológia. Az atlasznak 2017 júniusáig kell elkészülnie, így már a 2017/18-as iskolaévben használatba kerülhet.
Térképeken a legfrissebb kutatási eredmények
Valamennyi eddig elkészült és a készülő atlasz térképei többszörös ellenőrzésen és lektoráláson esnek át, s – a vonatkozó tantervek szabta keretek között – a legfrissebb kutatási eredményeket tükrözik. Az atlaszok elsősorban a magyar történelemmel kapcsolatban mutatnak be eddig csak tudományos publikációkban hozzáférhető eredményeket, például a következő témákban:
• A magyar nép vándorlása és a honfoglalás (6–9. század): ezen a térképen
megjelenik az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportjának kutatási eredményeit tükröző „újabb elmélet” térképi ábrázolása
• A Jagelló-kor
• A mohácsi csatát követő belháború és az ország három részre szakadása
• A felekezeti és kulturális viszonyok a 16. század végén
• Etnikai változások 16–18. században
• Etnikai térkép a 18. század végéről
• A Habsburg Birodalom 1848 tavaszán–nyarán
• A kivándorlók aránya a lakosságban, 1901–1910
• A trianoni Magyarország határainak kialakulása
• A magyarországi holokausztot bemutató térkép
• Magyarország német megszállása, 1944. március 19.
• Szlovák–magyar lakosságcsere, 1946–1947
• A magyarországi németek kitelepítése, 1946–1948
• Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit bemutató térképek
• Szovjet csapatok Magyarországon, 1989
• A Kárpát-medencei magyarság a második ezredfordulón
• A magyarországi nemzetiségek, 2011
• A cigányság történelmével kapcsolatos térképek
Az egyetemes történelemmel kapcsolatban különösen újszerű a következő témák ábrázolása:
• A nagy gazdasági világválság, 1929–1933
• Területi átrendeződés Köztes-Európában, 1918–1921 és 1938–1941
• Az európai zsidóság holokausztja, 1933–1945
• Jugoszlávia szétesése, 1991–2008
• Délnyugat-Ázsia, 1947–2006
• A Közel-Kelet, 1988–2016
Mint minden oktatási segédeszköz, a történelmi atlasz is csak akkor lehet sikeres, ha kutatók, pedagógusok együttműködésére épül, folyamatosan figyelembe véve a diákok és szülők észrevételeit. Ez az egymásra figyelő, alkotó tevékenység megvalósult az EKE OFI és az MTA BTK TTI közös munkája során.
*
A hírt megerősítette az intézet kutatója az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
Katona Csaba elmondta: igyekeztek olyan összetett, bonyolult folyamatokat ábrázolni, amelyek továbbgondolásra ösztönzik a diákokat. Az elkészítés során figyelembe vették az első két kiadást ért kritikákat, véleményeket is – tette hozzá. Ugyanakkor várható, hogy az atlasz a jövőben is folyamatosan változik, ugyanis napjaink történelmi eseményeit is be kell majd mutatni, illetve az újabb és újabb kutatási eredmények tükrében a korábbi események is módosulnak. A változtatások során a jövőben is figyelembe veszik a tanárok és a diákok javaslatait, véleményét – mondta a kutató.