Ez is azt mutatja, hogy könnyen félreérthető, s számos esetben félre is magyarázzák az eredményeket – jegyezte meg a szakértő az Eurostat módszertanával kapcsolatosan. Szalai Piroska hozzátette: a nők átlagába ugyanúgy beletartozik az alacsonyabb keresetű vidéki óvónők, tanítók bére, mint a férfiakéba az idősebb fővárosi középiskolai igazgatók keresete. A szakértő másik példaként az építőipart említette. Az ágazatban a női munkavállalók átlagbére 19 százalékkal magasabb, mint a férfiaké. Az eltérés oka, hogy a női munkavállalók közül arányaiban többen dolgoznak magasabb iskolai végzettséggel mérnökökként, gazdasági vezetőként, a férfiak ágazati átlagbérét pedig jelentősen mérsékli a sok segédmunkás.
A miniszteri tanácsadó ugyancsak példaként említette a pénzügyi és a biztosítási ágazatot, amely szintén jelentősen hozzájárult a nemek közti fizetéskülönbség csökkenéséhez. Felidézte, hogy Magyarország egyik legjobban fizető ágazatában a férfiak keresete 2012-ben 39 százalékkal volt magasabb a nők átlagánál. A különbség mára ezen a területen is 24 százalékra csökkent. A keresetek emelkedését hazánkban erősen befolyásolta többek közt a minimálbér emelkedése, valamint a szakképzett munkaerő hiánya, ami ma már nemcsak egyes szakmákban, de az ország bizonyos részein szinte minden területen jellemző.”