A miniszter ezzel kapcsolatban a rádióműsorban kifejtette: a genderelmélet kezdetben valóban nagyon fontos hiányt próbált pótolni. Azt, hogy ne csak a biológiai nemből következő sajátosságokat vizsgálják, hanem a társadalmi szerepeket is, amelyek befolyásolják a nők és férfiak helyzetét a társadalomban, viszonyulásukat egymáshoz, gyermekükhöz, a munkaerőpiachoz. Ezek mind nagyon fontos kérdések – jelentette ki, hozzátéve: a probléma az, hogy a legújabb tendencia szerint a gender-megközelítés szembefordul a biológiai nemmel. „Mi meg úgy gondoljuk, hogy legalább azt a biztonságot hagyjuk már meg a gyerekeinknek a 21. században, a bizonytalanságok világában, hogy ők kislánynak meg kisfiúnak születnek” – mondta Balog Zoltán.
A BCE-n indítandó mesterszakkal kapcsolatban hozzátette: a családtudományokban több évtizedes tapasztalatokra lehet visszanyúlni, komoly és elismert tudományágról van szó, amelyet Európa-szerte oktatnak egyetemeken. Tehát nem igaz, hogy ezt „kitaláltuk és két perc alatt végig akarjuk zavarni” az akkreditációs folyamaton – hangsúlyozta.
A minisztert azzal kapcsolatban is kérdezték a műsorban, hogy csütörtökön a kormány tudatta: a gyermekekre, a nőkre és az aktív munkaképes korúakra fókuszáló népegészségügyi szűrőprogramok indulnak még az idén. Balog Zoltán azt mondta: azon is gondolkodnak, hogy valamilyen kedvezményt biztosítsanak azoknak a munkaadóknak, amelyek elősegítik, hogy munkavállalóik részt vegyenek a szűréseken. De a szűréseket a munkaalkalmasság részévé is lehetne tenni – vetette fel.