Egerszegi Krisztina hamarabb lett olimpiai bajnok, mint ahogy szerette volna
Az ötszörös olimpiai bajnok úszó, Egerszegi Krisztina hosszabb lélegzetű interjút adott a Blikknek. Ebből szemlézünk.
Hangosan, sokan együtt lenni, és kézben tartani a január 1-jei történéseket – ezek a legfontosabb javallatok a jó szilveszterhez és újévhez. Persze, az sem mindegy, közben mit eszünk. A hirado.hu összefoglalója.
A világ minden táján zajosan, trombitákkal, tűzijátékokkal búcsúztatják az óévet, ami régi szokás, és nem véletlenül alakult ki, célja eredendően a gonosz elűzése. Bár a szokás kezdetének idejét nem nagyon lehet meghatározni, az látszik, hogy hosszú ideje töretlen, és az emberek a petárdázás, trombitafújás előtt is megtalálták a módját az ünnepi zajkeltésnek – mondta Lovas Kiss Antal, a Debreceni Egyetem néprajzkutatója a hirado.hu-nak.
A gonosz takarodjon, a legények menjenek haza
A XVIII., XIX. századi parasztember például ostort csattogtatott. Hajdúdorogon és Hajdúhadházán a férfiak a terelő eszközt pattogtatva jártak házról házra, nagy zajjal mentek be a portákra, és amikor beköszöntek, megkérdezték, megfordíthatják-e Szent Péter gulyáját.
Hajdúszoboszlón a csergetés nevű szokás dívik, amely korunkban ismét erőre kapott, és évről évre nagyobb ünnepség szerveződik köré, ma már inkább fesztiválnak tekinthető, koncertekkel, tűzijátékkal. A csergetés szintén régi szokás, az egyik helyi monda szerint a szoboszlói asszonyok kolompszóval és ostorpattogtatással ijesztették el a települést fenyegető török sereget az 1660-as év végén. Egy másik történet szerint, amikor a hajdúk kiűzték a török martalócokat, Szoboszlóra hatalmas köd ereszkedett, ezért nem találtak haza a vitézek, a feleségeik pedig nagy zajt keltve segítettek tájékozódni nekik – mondta Lovas Kiss Antal a hirado.hu-nak.
Együtt jobb
A néprajzkutató szerint nagyon fontos a szokások közösségi jellege, hogy az emberek egymással összefogva űzzék el a gonoszt, akitől mindenki tart. Az év legsötétebb időszakában, ráadásul egy olyan pillanatban, ami meghatározza a következő évet, különösen fontos a védekezés a gonosz erők ellen – tette hozzá.
Ki mint kezdi
Újév kapcsán több olyan hagyomány is ismeretes, amelynek célja a szerencse biztosítása. Általános elképzelés, hogy a január 1-jén történtek kivetülnek az egész évre, meghatározzák a következő 364 napot is. Ennek megfelelően az év első napján óvakodni kell például a családi veszekedésektől, a házból pedig nem szabad semmit kiadni, mondván, hogy akkor egész évben minden kimenne az ajtón. A termékenység biztosítása más napokon is jellemző, de január 1-jén az egész évre vonatkozik. A szokások közé tartozik az is, hogy abroncsból etetik a csirkét, hogy ne széledjenek szét, mindig hazatojjanak.
Az sem volt mindegy, hogy az újévben milyen vendég érkezik először a házhoz. A XVIII-XIX. századi paraszti világban a férfiaknak kiemelt szerepük volt, úgy tartották, hogy kiemelt időpillanatokban – ami nem csak új év lehet, hanem például Luca-nap is – férfinak kell először érkezni, hogy szerencse legyen a háznál. A január 1-jei történések ebben az esetben is az egész évre kihatnak – tartották egykor az emberek.
Közösen és lencsét
Az ételeknek is nagyon fontos szimbolikus tartalmuk van, amelyek ma is hatnak. Például a szilveszteri ételek között szerepel a disznó, mert a néphagyomány szerint ez az állat kitúrja a szerencsét – szemben a csirkével, amely elkaparná. Egyes tájegységeken a halhoz is kötődnek újévi hiedelmek, azt mondják, a farkánál kell elkezdeni enni, nehogy elússzon az ember szerencséje.
Az aprómagvas terményeknek újévkor kifejezetten nagy a keletje – bab, lencse, mák –, amelyek a pénz sokaságát tudják jelképezni. Az étkezés az évváltás idején a közösség egységét is képes szimbolizálni, például ilyenkor egész kenyeret szegnek meg, és annak darabjait osztják szét, kifejezve az összetartozást – zárul a hirado.hu írása.