Egerszegi Krisztina hamarabb lett olimpiai bajnok, mint ahogy szerette volna
Az ötszörös olimpiai bajnok úszó, Egerszegi Krisztina hosszabb lélegzetű interjút adott a Blikknek. Ebből szemlézünk.
Sok szülő túlélési gyakorlatként éli meg a gyermeke kamaszkorát. Nem csoda, hogy felnőttként nem emlékezünk, hogy tizenévesként mi magunk is ilyenek voltunk. A család.hu összefoglalója erről a senki számára nem könnyű időszakról.
Drámáznak, ésszerűtlenek, nem tudnak dönteni, viszont minden butaságon képesek megsértődni. Függetlenek szeretnének lenni, mégis igénylik a folyamatos megértést és törődést. Mindezt csupán azért, mert a tizenévesek idegrendszeri fejlődése drámai változásokat jelent. A serdülés nem csak külső folyamat – írja a család.hu.
Sok szülő túlélési gyakorlatként éli meg a gyermeke kamaszkorát. Nem csoda, hogy felnőttként nem emlékezünk, hogy tizenévesként mi magunk is ilyenek voltunk, hiszen ez a fél-egy évtized olyan változásokkal jár a fiatal szervezetben, és a serdülő agyban, amelynek végén egészen más személyiséggé válunk, és éppen a problémás évekből csak a rosszul fellépő szülő sértő, vagy túlaggódó megnyilvánulásaira emlékezünk.
Kritikus fejlődési időszak
Ha a tinédzserkort elnagyolva 11 és 19 éves kor közé lőjük be, messze nem a külső változások a legfontosabbak a fiatalok fejlődésében. Az agyunk egész életünkben változik, de a legnagyobb, ugrásszerű változás a serdülő szervezetben történik. A tudományos kutatások szerint a magasságbeli növekedés mellett nagyon gyorsan jelennek meg új készségek, gondolkodásmód, érzékelés, helyzetértékelés, amelyekhez messze nem lehet ilyen tempóban alkalmazkodni. Ezeket meg kell tanulni használni. Sarah Johnson, a John Hopkins Egyetem professzora szerint a szülőknek azt kell megérteniük, hogy mindegy, hogyan néz ki a kislányuk, vagy mekkorát nőtt a fiuk, még mindig fejlődési időszakban vannak. Bár már felnőttnek nézhetnek ki, ez az átalakulás az egész életüket meghatározza.
Növekvő agykapacitás
A kutatók korábban úgy vélték, hogy az agyban meglévő idegi kapcsolatok bővülése csecsemőkorban a leggyorsabb, hiszen a legnagyobb kapacitás-növekedés a gyermek első három évében következik be. De a modern képalkotó eljárások igazolták, hogy van egy második ilyen időszak: a lányoknál 11, a fiúknál 12 éves kor környékén, éppen a pubertást megelőzően. A kamaszoknál ez azért nagyon fontos, mert a hirtelen megnövekedett kapacitás nem biztos, hogy meg is marad. Ha van miért újat tanulniuk, legyen az hangszeres játék, nyelvek, autóvezetés, ez az új „szürkeállomány” hasznosul, és megfelelő idegi struktúrákat alkot. Ha nem használja a fiatal, 25 éves korára teljesen veszendőbe is mehet.
Új gondolkodásmód
Az agyi kapacitás növekedésével az agy számítási teljesítménye is nő. A kamaszok a gyermeki énjükhöz képest hamar elkezdenek önkéntelen számításokat végezni, vagyis átalakul a döntési mechanizmusuk. Ha ehhez megfelelő információ-mennyiséget kapnak a környezetüktől, gyorsan átáll a gondolkodásmódjuk a felnőttekére. Azonban türelemre is szükség van velük szemben, a tizenéves döntéseket ugyanis még sokban befolyásolják az érzelmek, az egész idegi működés még nagyban támaszkodik a limbikus rendszerre (érzelmi agyközpont), és csak fokozatosan áll át a racionalitást megalapozó prefrontális kéregnek nevezett agyi területre. Ez a kettősség viszont sokszor okozhat kiszámíthatatlanságot, és zavart a szülők számára.
Kamasz szeszélyek
A tizenéveseknél számtalan új készség fejlődik ki, és ezek közül a leginkább meghatározó a társadalmi értékek befogadása és alkalmazása, illetve az absztrakt gondolkodás. Használni azonban még nem tudják ezeket teljes körűen, így gyakran kénytelenek próba-szerencse alapon kísérletezni velük. És ezen kísérletek alanyai a leggyakrabban a szülők. Sok kamasz számára a konfliktusok felvállalása egyfajta önkifejezés, miközben problémát okoz számukra az elvont gondolatok befogadása, és még inkább mások álláspontjának elfogadása.
Ahogy a kisgyerekek hisztijét, úgy ezt sem szabad személyes sértésnek venni. A serdülő kor sok, korábban ismeretlen társadalmi, érzelmi és gondolati változással jár, amellyel tapasztalat híján nehéz megbirkózni. A fiataloknak szükségük van a szüleikre, vagyis valakire, sokkal stabilabb elmével és szemlélettel. Csak a szülők segíthetnek a nyugalom megőrzésében, és adhatnak jó mintát. És egy szakmai figyelmeztetés. A Child Development című szaklapban megjelent mérési eredmények szerint – mert ilyen is van – minél hangosabban kiabálunk egy tinivel, annál valószínűbb, hogy rosszul reagálnak.
Intenzív érzelmek
A pubertás komoly átalakulást hoz az érzelmek felfogását és feldolgozását végző limbikus rendszerben. Ez az agyi terület szabályozza az érzelmek mellett a szívritmust, a vércukor szintet, de az emlékeket is. Bár számos homályos terület van még a kutatásokban, de egyre világosabbnak tűnik, hogy a fejlődés során, a hormonális változásokkal együtt, időlegesen sokkal erősebb haragot, agressziót, szexuális vonzalmat és izgalmat élnek meg a tizenéves korúak. Egy idő után a limbikus rendszertől részben átveszi az irányítást a prefrontális kéreg – a homlok mögött –, amely a tervezésért, az önuralomért, és többek között a magasabb szintű gondolkodásért is felel. Emellett további agyi területek is besegítenek az érzelmi kontrollba és feldolgozásba, ezért lehetséges, hogy 18 éves kor körül egyre kiegyensúlyozottabbá válnak a fiatalok, és megértőbbé mások iránt.
Kortársi megértés
Ahogy a kamaszok egyre jobbá válnak az elvont gondolkodásban, a New York Academy of Sciences egy tanulmánya szerint úgy nő bennük a szociális szorongás. Az absztrakt gondolatok felfogása lehetővé teszi, hogy beleképzeljék valaki más helyébe magukat, és annak a másik személynek a szemével lássák magukat. Ezt azonban a tinik sok esetben arra használják, hogy spekuláljanak azon, hogyan látják őket mások. Ezért fontos számukra, hogy elfogadottak legyenek, amelyre a legtöbb esély a kortársaik között mutatkozik. Nem véletlen, hogy a kamaszok más kortársaik társaságában sokkal több kockázatot vállalnak. De fontos számukra a saját társaságuk az önértékelésük, a tárgyalás, vita, kompromisszumkötés, sőt a csoportos tervezés képességeinek kialakításában is. Ezekben a kamaszok – felismerve őket – örömüket lelik. Vagyis ha úgy látjuk, hogy a kamasz gyermekünk elvonul tőlünk, és saját társaságot keresve, számunkra érthetetlen dolgokat tesz, vagy éppen semmit sem tesz, ne aggódjunk, ilyenkor is tanul.
Kockázat felmérés
Több tudományos elemzés is azt az eredményt hozta, hogy az agy gázpedálja előbb fejlődik ki, mint a fék. A kamaszoknak ráadásul magasabb kockázati adagokra van szükségük, hogy úgy „érezzék, hogy élnek”. A tizenéves agy egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy folyamatosan elismerésre vágyik. Ha egy tini pénzjutalmat kap, vagy csupán megfelelően elismerik a teljesítményét, az agya megfelelő területe – egy 2014-es tudományos vizsgálat szerint – sokkal hevesebben, aktívabban reagál, mint a felnőtteké. Ezért vannak jobban kitéve a kamaszok a kockázatoknak, mint a drogok kipróbálása, a verekedés, veszélyes helyen ugrálás. A vizsgálatok szerint egy 18 éves fiatal már sokkal kevesebb kockázatot vállal, mint akárcsak egy 16 éves, és ez megint a tudatosságért felelős agyi területek teljes kifejlődésének köszönhető.
A szülők ettől még fontosak
A vizsgálatok szerint akárhogyan is viselkednek, a kamaszok 84 százaléka felnéz az anyjára, és 89 százalékuk tiszteli az apját. Sőt, a kamaszok háromnegyede élvezi a szüleivel töltött időt. A kamaszodás egyik fontos feladata azonban éppen a szülőktől való elszakadás előkészítése, és az autonómia megteremtése. Ebben érdemes is segíteni őket, azonban a szakvélemények szerint egy 17 évessel nem szabad felnőttként bánni, a család jelentette rendet és struktúrát minél tovább érdemes fenntartani, persze erőszak nélkül. Ehhez az egyik legjobb út, ha jó hallgatóság vagyunk a kamasz gyerekek számára, emellett jó példával szolgálunk a számára, főleg stresszes és nehéz helyzetekben. Mert akármit is mutatnak, a tinik a tőlünk ellesett megoldásokkal próbálkoznak túljutni a problémákon.
Hagyni kell őket aludni
A legfurcsább mítosz, hogy a tiniknek nincs szükségük sok alvásra, csak lusták. Valójában 9-10 óra pihenésre minden nap lehetőséget kell teremteni. A mai kamaszok azonban sok ok miatt jóval kevesebbet alszanak, mint két évtizeddel ezelőtt, és ez problémákhoz vezet. A kialvatlan kamasznál számíthatunk csak igazán hangulati kilengésekre, teljesítményzuhanásokra, és helytelen, érzelmi alapú döntésekre. A gond az, hogy sem az iskolarendszer, sem a szülők napi beosztása nem alkalmazkodik ehhez. További problémát jelent a túl sok képernyő előtt töltött óra, mert ez általában az alvástól lop időt.
A világ nem lehet elég jó
A pubertással beinduló hormonális változások minden területen komoly hatással vannak a kamaszokra. A testi növekedéssel együtt komolyan bővül az agy oxitocin termelése. Ez a hormon felel sok egyéb más mellett azért is, hogy öntudatunk legyen. A megnövekedett hormontermelés miatt egy ideig minden kamasz érezheti úgy, hogy ő a világ középpontja, és mindenki vele van elfoglalva. Ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a tinik életükben először mérik magukat a körülöttük lévő világhoz, túl az iskolán és a családon. Ez hozza elő az olyan kérdéseket, hogy kivé akarok én válni, milyen ember szeretnék lenni? Azonban az agyi fejlődés még nem fejeződött be, és emiatt számos tinédzser nagyon fekete-fehéren látja a világot, vagyis a kérdésre adott válaszok is eléggé egyoldalúak lesznek. Sok lesz ezekben a válaszokban az elégedetlenség, és esetleg az önsajnálat is. Szülőként a feladatunk nem a válaszok megadása, hanem a kérdések finomítása, kibontása. A kamaszok ugyanis nem azért csinálnak látszólag buta dolgokat, mert buták. Csak máshogy működik az agyuk – zárul a család.hu összefoglalója.