A NAV egy konkrét példán keresztül világítja meg a változásokat. E szerint egy családban négyen élnek: az apa, anya, nappali tagozatos egyetemista fiuk és az apa húga, aki rokkantsági járadékot kap. A rokkantsági járadékban részesülő személy után a testvére (az apa) veszi igénybe a családi kedvezményt. Az apa 2016-ban nem vehette figyelembe eltartottként egyetemista gyermekét, így az eltartottak száma egy volt, 2017-től azonban már az egyetemista is eltartottnak minősül, azaz a családban az eltartottak száma kettő. Erre tekintettel a rokkantsági járadékban részesülő személy után havi 100 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet az apa.
További változás, hogy a szülőknek 2017-től már nem szükséges bírói döntés arról, hogy a felváltva gondozott gyermek után 50-50 százalékban jogosultak legyenek a családi pótlékra. Ezentúl elegendő egy közös nyilatkozat benyújtása arról, hogy a gyermek gondozását, nevelését saját háztartásaikban felváltva biztosítják. Amennyiben a szülők a nyilatkozat alapján 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra, akkor a családi kedvezményt is ilyen arányban érvényesíthetik.
Az adóelőleg nyilatkozattal kapcsolatban több változás is hatályba lépett január 1-jétől. A 2017. évi adóelőleg-nyilatkozaton - a magzat kivételével - kötelező feltüntetni a kedvezményezett eltartottak és eltartottak adóazonosító jelét. Amennyiben a magánszemély ezt az adatot nem tünteti fel a nyilatkozatában, a kifizető a családi kedvezményt nem veheti figyelembe.
A jogosultnak a gyermek megszületését követően nem szükséges új nyilatkozatot adnia, ha a magzatra tekintettel már kedvezményt érvényesített.
További változás, hogy a házastárs munkáltatójának nem kell írásban tudomásul vennie az adóelőleg-nyilatkozatban foglaltakat.