A szakemberek felfedezése alátámasztja azokat a kezdeti esettanulmányokat, amelyek azt jelezték, hogy a szúnyog által terjesztett vírus mind a várandós nő méhlepényében, mind a magzati agyban képes növekedni.
Kimutattuk, hogy a zikavírus képes szaporodni a csecsemőagyban a gyermek születése után és jelen van a placentában hónapokon át, azaz a vártnál sokkal hosszabb ideig – közölte Julu Bhatnagar, az amerikai járványügyi hivatal (CDC) kutatója, a hivatal folyóiratában közzétett tanulmány vezető szerzője.
A kutatók felfedezése segíteni fogja a tudományt abban, hogy megértsék, miként képes születési rendellenességeket és vetélést okozni a zikaláz. Tanulmányukhoz a CDC szakemberei zikafertőzött betegek szöveteit vizsgálták, köztük nyolc kisfejűséggel született csecsemő agyszöveteit, akik később meghaltak. 44 várandós nő placentaszöveteit is bevonták tanulmányukba, közülük 22 látszólag egészséges gyermeknek adott életet, 22 pedig elvetélt vagy mikrokefáliával (kisfejűség) született gyermeket hozott világra.
A zikavírusról már egyértelműen kimutatták, hogy kisfejűséget, egy olyan ritka születési rendellenességet okoz, amelyben a csecsemő a normálisnál kisebb fejkörfogattal és aggyal születik. Ez egész életére kiható fogyatékosságot okoz.
A kutatók megtalálták a zika genetikai anyagát a magzati agyszövetekben és a placentában több mint hét hónappal az után is, hogy az anya zikalázon esett át. Egy esetben találtak bizonyítékot arra, hogy a vírus növekszik a mikrokefáliával született csecsemő agyában, aki két hónappal születése után meghalt. Mind a nyolc mikrokefáliás csecsemő zikavírustesztje pozitívnak bizonyult. Valamennyi édesanyja a várandósság első három hónapjában fertőződött meg a vírussal, ami megerősíti azt a korábbi bizonyítékot, hogy a zikavírus a terhesség korai időszakában a legveszélyesebb.