A Társadalmi riport 2016 tanulmánykötet kutatási eredményei, elemzései alapvetően megerősítik, hogy az elmúlt években társadalompolitikai fordulat történt és pozitív változások indultak meg Magyarországon – közölte az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Tárki által készített kiadvány bemutatóján. Tóth István György szerkesztő, a kötet főbb üzenetei között arról beszélt, hogy bár a makrogazdasági mutatók 2015-ben biztatóak voltak, az ország a stabilizáció után mégsem nézett szembe az oktatási és egészségügyi reformok kérdésével, ehelyett a menekültügy került a közbeszéd középpontjába.
Czibere Károly kiemelte: ahogy azt a KSH már korábban jelezte, az elmúlt években nőtt a foglalkoztatottság, csökkent az inaktivitási ráta és 2013-tól csökkent a szegénység által veszélyeztetettek száma is. Hozzátette: a pozitív változás két kormányzati intézkedésnek, a rezsicsökkentésnek és a devizahitelesek megsegítésének is köszönhető.
Az államtitkár a kötet anyagi deprivációt (megfosztottságot) elemző fejezetéből azt emelte ki, hogy csökkent azok száma, akik anyagi okok miatt nem tudják kifűteni a lakásukat, vagy akiknél előfordult fizetési elmaradás.
A „megkerülhetetlen tudásbázisért” köszönetet mondva, jelezte: tárcája a különböző felzárkózási programok tervezésénél, megvalósításánál a jövőben is számít a hasonló elemzésekre, épít a kutatási adatokra.
A Társadalmi riport kötetek 1990 óta kétévente közölnek adatokat, elemzéseket a megelőző két év magyarországi társadalmi folyamatairól. A 2012-es kötetet alapítványi támogatással, a 2014-es kiadványt közadakozással jelentették meg, a most bemutatott, húsz tanulmányt tartalmazó munka kiadását az államtitkárság támogatta.
A szerkesztők véleménye
A szerkesztők, Kolosi Tamás és Tóth István György, az előszóban azt írták: a tárcával való jó együttműködés azt jelenti, hogy „a tényekre alapozott, hatáselemzésekre épülő politikacsinálásra van tér és fogadókészség még abban az időszakban is, amikor meglehetősen sok szakmapolitikai kérdés is a politikai kommunikáció terében értékelődik és dől el”.
A szerkesztők a társadalmi egyenlőtlenségeket elemezve azt írták: alapprobléma, hogy „a magyar társadalom »en bloc« (úgy ahogy van) tartozik Európa szegényebbik feléhez”. Európai összehasonlításban fogyasztást, életszínvonalat, iskolázottsági szintet, életstílust, nyitottságot, elfogadási képességet, nyelvtudást tekintve a magyar társadalomnak csak a kisebb része, talán harmada van „kinn a vízből”, és képes partnere lenni európai társainak.
Az adatok azt mutatják, hogy jelentősek az egészségi és az oktatási egyenlőtlenségek, továbbá gyengék, nem hatékonyak az egészségügyi és oktatási intézmények – tették hozzá. Összegzésük szerint a társadalmi felemelkedéshez intézményi reformokra lenne szükség, továbbá arra, hogy a magyar gazdaságban olyan környezet domináljon, amelyet verseny, innováció és értékteremtés jellemez.
Tóth István György a kötet főbb üzenetei között arról beszélt, hogy bár a makrogazdasági mutatók 2015-ben biztatóak voltak, az államháztartás pozitív irányba fordult, nőtt a foglalkoztatottság, az ország a stabilizáció után mégsem nézett szembe az oktatási és egészségügyi reformok kérdésével, ehelyett a menekültügy került a közbeszéd középpontjába.
A kötet főbb témái
A csaknem 450 oldalas kötet – amelynek szerzői között nem csak a Tárki munkatársai szerepelnek – hat fejezetében gazdasági, munkaerőpiaci témákkal, a társadalmi szerkezettel, a háztartások válság előtti és utáni helyzetével, a migrációval, a szociális intézményhálózattal, valamint értékekkel, attitűdökkel foglalkoznak. A vagyoneloszlás adatait elemző írás szerint a vagyoni egyenlőtlenség nagyobb, mint a jövedelmi egyenlőtlenség, továbbá Magyarországon nemzetközi összehasonlításban magas a vagyontalanok aránya.
A kötet egy másik tanulmánya szerint Magyarországon a szegénység az európai uniós átlag alatt van: az Eurostat tavalyi adatai szerint a magyar népesség 14,6 százaléka élt relatív jövedelmi szegénységben, az uniós átlag 17,2 százalék. Ugyanakkor ettől eltérő képet mutat az anyagi deprivációban élők aránya; ebben csak Romániának és Bulgáriának vannak rosszabb mutatói. A magyar népesség 44 százalékát érinti a probléma, míg az uniós átlag 19,5 százalék. A jövedelmi szegénység és a depriváció mérési módszertana eltérő; előbbi inkább az erőforrásokra, utóbbi inkább a fogyasztásra összpontosít. Az anyagi deprivációt egyebek mellett azzal mérik, van-e a háztartásban autó, színes tévé, automata mosógép, telefon, a háztartásban élők megengedhetnek-e maguknak egy hét nyaralást, kétnaponta húsfogyasztást, a lakás rendes kifűtését, fedezni tudják-e a váratlan kiadásokat, vannak-e fizetési elmaradásaik. Az elemzés szerint miközben a gazdasági válság utáni években számottevően csökkent az anyagi deprivációban élők aránya, nemzetközi összehasonlításban Magyarország mégis kedvezőtlenebb helyzetben van az egy főre jutó hasonló GDP-vel rendelkező régiós országokhoz képest.
Egy másik tanulmány szerint a háztartások nettó megtakarításai a gazdasági válság óta eltelt időszakban növekedtek, és csökkent a törlesztési nehézségekkel küzdő háztartások aránya. A Tárki adatai szerint a magyar háztartások tavaly havonta átlagosan 158 ezer forintot költöttek, ez 78-79 ezer forintnyi egy főre jutó fogyasztást jelentett. Hozzátették: összességében a 2012 óta tartó fogyasztásbővülés folytatódott.
Az egészségügyi helyzetet elemző fejezetben arról írnak, hogy a javuló trendek ellenére is rosszabb az egészségi állapot Magyarországon, mint az a gazdasági fejlettség alapján elvárható lenne. Az egyenlőtlenségek a társadalmi csoportok és az ország különböző területein élők között mélyek; a legrosszabb helyzetű kistérségben élő férfiak születéskor várható élettartama 13 évvel alacsonyabb, mint a legjobb helyzetű kistérségben élőké. Az elemzés szerint mindez az egészségügyre fordított közkiadások reálértékének a csökkenésével hozható összefüggésbe.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
Magyar Péter pártja eltörölné a rezsicsökkentést, a védett benzinárakat, ami havonta több tízezer forint plusz kiadást jelentene a családok számára.
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
Reálissá válhat a közeljövőben a háromezer forintos ár is.
Egy friss kutatás szerint a helyzet kezd kicsúszni a családok kezéből.
Csak egy nemzeti kormány tudja fenntartani az eddigi migrációs politikát.
A Budaházy testvérek mellett a kormány melletti kiállást szorgalmazza Petrás János, a Kárpátia zenekar énekese, Borbály Zsolt Attila író, de a Fidesz mellett tette le a voksát Bogár László közgazdász, Sneider Tamás és Rig Lajos egykori jobbikos is.
A TV2 dokurealityje, A mi történetünk negyedik adásából kiderül, hogyan tudta termőre fordítani a gyerekkori traumáit a mára kétdiplomás Kecskés Evelin, és a ceglédi gazdálkodócsalád, Siposék egy napjába is bepillanthatunk.
