Tízből négy ember akkor sem tesz semmit, ha igaza van. Leginkább a minőséggel, a megtévesztő reklámokkal és az átláthatatlan árakkal van probléma — derül ki a család.hu írásából.
Termékek esetében elsősorban az élelmiszerekkel (67%), a cipőkkel (20%), illetve más ruházati cikkekkel (11%) kapcsolatban merül fel fogyasztói kifogás, míg a szolgáltatások körében ezt a negatív listát az internet- (45%), a telefon- (29%) és a televíziós műsorszolgáltatások (11%) vezetik — derül ki a CP Contact fogyasztóvédelmi tájékozottságot és attitűdöt felmérő kutatásából.
Bár a vásárlók kétharmada érzi magát többé-kevésbé tájékozottnak fogyasztóvédelmi kérdésekben, a reakciókat vizsgálva kitűnik, hogy a többség korántsem él a rendelkezésére álló eszközökkel: eredménytelen termékreklamáció esetén csak ötödük fordul a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, a Békéltető Testület igénybe vétele pedig továbbra is csak elvétve fordul elő.
A 800 fős, a 18-59 éves korosztály körében reprezentatív országos mintán elvégzett felmérés adatai szerint termékekkel kapcsolatban a lakosság 13 százalékának, míg a szolgáltatások területén minden tizedik embernek volt legalább egy minőségi kifogása az elmúlt egy évben.
A minőségileg kifogásolt termékek és szolgáltatások köre értelemszerűen szoros összefüggést mutat a vásárlás vagy az igénybe vétel gyakoriságával: a termékek körében az élelmiszerek, a cipők, illetve más ruházati cikkek, míg a szolgáltatások körében a telekommunikációs szolgáltatások vezetik a negatív esetek listáját.
A fogyasztók szerint a legnagyobb fogyasztóvédelmi probléma a termékek minősége: a válaszadók 64 százaléka ezt a tényezőt jelölte meg. A megtévesztő hirdetéseket 39 százaléknyian, míg az átláthatatlan árfeltüntetéseket 38 százaléknyian tartják súlyos fogyasztóvédelmi problémának. A panaszkezelés minősége eközben 22 százaléknak okozott gondot.
A vásárlói reakciók megoszlása nem tükröz túlzott fogyasztói tudatosságot: a vásárlók 23-25 százaléka nem tesz semmit, ha problémája adódik. Többségük azért, mert nem akar konfliktust, mások pedig azért, mert elfogadják, hogy könnyen kerülhetnek ilyen helyzetbe.
Termékek esetén 41, míg szolgáltatások esetén 48 százaléknyi további vásárló nem az adott helyzetet kívánja megoldani, hanem annak ismétlődését igyekszik megakadályozni. Közülük nagyjából ugyanannyian döntenek úgy, hogy többet nem vásárolnak az adott helyen, mint ahányan elmondják ismerőseiknek negatív tapasztalataikat, és immár 3-4 százaléknyian vannak olyanok, akik az interneten is megosztják bosszúságukat.
Problémás termék vásárlása esetén ugyanakkor mindössze 48 százaléknyian reklamálnak, a szolgáltatások esetében még kevesebben, 40 százaléknyian. Ha ennek nincsen eredménye, tízből négy vásárló érzi úgy, hogy nincsen értelme további lépésnek. Körülbelül ugyanennyien vannak, akik a vásárlók könyvébe írnak, és számukra itt fejeződik be a történet.
Termékvásárláskor az eredménytelen reklamációknak mindössze 19 százaléka folytatódik a Fogyasztóvédelmi Hatóságnál. Szolgáltatások esetében ez az arány 27 százalék. Bírósági szakaszba csak az ügyek 1-2 százaléka kerül, miközben a békéltető testületek elé is csupán az ügyek elenyésző része jut — többnyire azért, mert a fogyasztók még mindig csak elvétve ismerik ez az intézményt.
A békéltető testület egy európai irányelven alapuló segítség a fogyasztóknak, hogy a kis értékű vitáikat gyors, ingyenes eljárás során oldják meg a vállalkozásokkal. Ezzel párhuzamosan a vállalkozások számára is egy jó lehetőség arra, hogy a vásárló ne a hatósággal vizsgáltassa ki a vélt vagy valós sérelmét, hanem egy konzultáció útján döntsenek a megoldásról. Bár ez a lehetőség immár 1999 óta rendelkezésre áll, a minden megyében működő, összesen 20 békéltető testület éves szinten még mindig csupán 11-12 ezer esetet dolgoz fel. Ezek mintegy fele zárul érdemi, egyértelmű döntéssel.
Siklósi Máté, a CP Contact ügyvezető partnere szerint: „A békéltető testületek nagy előnye a bírósági perekkel szemben, hogy ingyenesen, a jogi útnál lényegesen gyorsabban képesek megoldani egy-egy vitás ügyet. A jogszabály tavaly óta bírság terhe mellett kötelezi a részvételre a cégeket, ami jelentősen javította a mindkét fél számára célszerű és korrekt megoldások megtalálásának esélyét. További rugalmasságot biztosít a békéltető testületek számára, hogy online vásárlási ügyekben a békéltetés szintén lefolytatható online platformon, ilyenkor sem a cég, sem a fogyasztó fizikai jelenléte nem szükséges” — zárul a család.hu írása.
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora 2026 elején megjelent könyvecskéjében átfogóan mutatja be a tudománypolitika, a kutatás és a keresztény szemlélet viszonyát és helyes útját.
Csak nehogy valaki azt mondja, hogy Brüsszel az új Moszkva!
Még a kutatókat is sokkolták a németországi adatok.
Egyes pártok látványosan visszaszorulnak bizonyos társadalmi csoportokban.
Zéró korrupció, béke és tisztelet – íme, az új társadalmi szerződés!
Kiszivárgott a Bizottság tervezete.
Magyar Péter megfelelne az Európai Unió elvárásainak.
Beszámolók szerint a jármű „rendkívül óvatosan” kelt át a blokád alatt lévő szoroson.
