A hívekkel azonos irányba forduló, kelet felé, azaz a szentély felé való misézés szükségességére hívta fel a figyelmet egy liturgikus konferencián Robert Sarah guineai bíboros, az Istentiszteleti Kongregáció vezetője. A tévesen „háttal misézésnek” is nevezett celebrációs irányt advent első vasárnapjától vezetné be a magas rangú vatikáni főpap.
Robert Sarah bíboros, a Szentszék liturgiáért felelős főtisztviselője, arra kérte a papokat egy minapi konferencián, hogy kezdjék el a szentmiséket kelet felé fordulva mondani, ahelyett, hogy azt a hívek közössége felé fordulva tennék – írja a Catholic Herald, és annak nyomán a régi rítust ápoló Juventutem magyar honlapja.
A kérés a legnagyobb súlyú javaslat, mióta XVI. Benedek pápa Summorum Pontificum… kezdetű motu propriója 2007-ben nagyobb szabadságot adott a papoknak, hogy a római rítus hagyományos formája szerint misézzenek.
A guineai bíboros, aki az Istentiszteleti Kongregáció prefektusa, kedden a Londonban megrendezett Sacra Liturgia konferencián beszélt a jelenlévő papokhoz, kijelenttette: „Nagyon fontos, hogy, amilyen gyorsan csak lehet, visszatérjünk ahhoz a gyakorlathoz, amikor a papok és a hívek együtt ugyanabba az irányba fordulnak, kelet felé vagy legalább is a templom apszisa felé, az Úr felé, aki jön.”
Kelet felé nézzenek a hívek és a pap is
A bíboros így folytatta: „Arra kérem önöket, hogy ahol csak lehet, vezessék be ezt a gyakorlatot.” Kijelentette: szükség lesz „bölcsesség”-re és katekézisre is, de azt is mondta a lelkipásztorok „bízzanak abban, hogy a javasolt változtatás mind az Egyház, mind pedig hívek számára üdvös”.
Mint mondta: „Az önök saját pasztorális döntése fogja meghatározni azt, hogy hogyan és mikor lesz ez lehetséges, de talán ezen év ádventjének első vasárnapján lenne a legmegfelelőbb bevezetni ezt a rendelkezést.” A bíboros felvetését hosszan tartó taps kísérte.
Sarah bíboros már korábban is beszélt az ad orientem istentisztelet értékeiről, kijelentve, hogy alapvetően lényeges, hogy „a pap és a hívek együtt kelet felé nézzenek” az felajánlástól kezdve.
A reform reformja
A Sarah bíboros után felszólaló Dominique Rey, Fréjus-Toulon püspöke kijelentette, hogy ő bár „egy püspök egy egyházmegyében”, miséit a katedrálisában ad orientem fogja végezni, és levélben fogja egyházmegyéjének papságát arra bátorítani, hogy cselekedjenek hasonlóan.
Felszólalásában Sarah bíboros azt is megemlítette, hogy Ferenc pápa felkérte őt arra, hogy kezdje el a „reform reformját”, azaz a II. Vatikáni Zsinatot követő liturgikus reformok adaptációját tanulmányozni. A bíboros közölte: a vizsgálódásnak célja, hogy a „római rítus mindkét formáját gazdagítsa”.
Sarah bíboros azt is elmondta, hogy sok liturgikus tanulmány arra következtetésre jutott, hogy néhány a II. Vatikáni Zsinatot követő liturgikus újítást „lehet, hogy korszellemet követve alkottak meg”, és ezek az újítások „túlmentek azon”, amit a zsinati atyák a Sacrosanctum Concilium liturgikus konstitúcióban megfogalmaztak.
Nem forradalmat akart a zsinat
Azt is hozzátette, hogy „a liturgiában nagyon súlyos félreértelmezések” váltak lassan gyakorlattá, annak a szemléletmódnak köszönhetően, amely az Isten helyett az embert helyezte a középpontba.
„A liturgia nem rólad vagy rólam szól – jelentette ki a konferencia résztvevőinek Sarah bíboros. – A liturgiában nincs helye saját identitásunk vagy eredményeink dicsőítésnek, sem pedig saját kultúránk és helyi vallási szokásaink előtérbe helyezésének vagy magasztalásának. A liturgia mindenekelőtt Istenről és arról szól, mit tett Ő értünk.”
Sarah bíboros hangsúlyozta a „folytonosság hermeneutikáját”, kijelentve, hogy szükséges a Sacrosanctum Concilium teljes végrehajtása: „A zsinati atyák nem forradalmat, hanem fejlődést akartak.”
Térden állva áldozni
A bíboros külön kiemelt pár jó példát, megemlítve az anglikán egyházból áttérteket tömörítő Walsinghami Miasszonyunk Ordinariátust, mint példát arra, hogy különböző hagyományok hogyan gazdagíthatják az egyházat.
Azon megjegyzéseiben, amelyeket a bíborosnak már nem volt elég ideje elmondani, de amelyek később megjelentek a Sacra Liturgia konferencia Facebook-oldalán, buzdított arra, hogy az átváltoztatáskor és a szentáldozás során térjünk vissza a térdelés gyakorlatához: „Ott, ahol a térdelés és a térdhajtás eltűnt a liturgiából, vissza kell állítani, különösképpen, amikor magukhoz vesszük a Legszentebb Urat a szentáldozásban.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A hatóságok szerint a történtek nemcsak garázdaságnak, hanem a vallásgyakorlás jogának megsértésének is minősülnek.
„A békéért imádkozni és dolgozni hatalmas feladatnak látszik, de ebben a küzdelemben nem vagyunk egyedül” – jelentette ki a bíboros újévi szentmiséjén.
Hatalmas tűz pusztított Amszterdam szívében, a műemléki Vondelkerk templom tornya a lángok martalékává vált.
A mai korra legjellemzőbb épület a bevásárlóközpont, ezek a mi időnk szentélyei. A bevásárlóközpontokban kódorgó tömegek a különféle ruha- és telefonmárkák kultuszának rabjai és ápolói. Győrffy Ákos írása.
Beszéde végén a nagy világnyelveken áldott karácsonyt kívánt, majd latinul Urbi et Orbi áldását adta Rómára és a világra.
A magyar katolikus egyházfő felszentelte az esztergomi belvárosi kálváriát.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
