Kaszer al Jahudnál, a Jordán folyó partjánál felszedik az aknákat – egyezett meg Izrael és a Palesztin Hatóság, feltehetően a zarándok-turizmus fellendítése érdekében. Ez volt az a hely, ahol a hagyomány szerint Keresztelő Szent János megkeresztelte Jézust, azonban az 1967-es háború után körülbelül négyezer aknát telepítettek a területre, ezért szögesdróttal elkerítették.
Izrael és a Palesztin Hatóság megegyezett, hogy a következő két évben felszedik az aknákat Kaszer al Jahudnál, Jézus Jordán parti megkeresztelésének helyénél.
Keresztelő Szent János több keresztény egyház szerint is ezen a helyen keresztelte meg Jézust, azonban a terület legnagyobb részét az 1967-es háború óta csak szögesdrót mögül lehetett megtekinteni, mert lezárták az ott lefektetett négyezer akna miatt.
A Jerikótól délkeletre, a Holt-tengertől északra található földterület egy kicsiny részét 2011-ben már aknamentesítették és megnyitották a nagyközönség előtt. A teljes aknamező felszámolása után a remények szerint megnövekszik a keresztény zarándokok száma, évente sok százezren utazhatnak majd a kereszténységnek erre az egyik legszentebb helyére.
Jordánia fenyegetése miatt aknásította Izrael a területet
A becslések szerint a mintegy fél négyzetkilométeres részen 2600 harckocsielhárító és 1200 gyalogsági aknát fektettek le más csapdákkal és robbanószerkezetekkel.
Izrael azért aknásította el 1976 után a Jordán folyó nyugati partvidékét, hogy megakadályozza tankok és harcosok behatolását Jordániából. Emiatt máig számos aknamező található a jordániai határnál és a Golán-fennsíkon, ahol a szíriai erőket akarták feltartóztatni ezzel a módszerrel.
A Jordániával 1994-ben megkötött béke óta az Izrael és Jordánia közti határon nyugalom honol, és ez lehetővé tette a 2011-es részleges, és a várhatóan két év alatt elkészülő teljes aknamenesítést.
Idegenforgalmi megfontolások segíthették a megegyezést
A hely azért is különleges, mert a zsidó hagyomány szerint az egyiptomi kivonulást követően itt keltek át a Jordán folyón Izrael földje felé haladva a zsidók. A két világháború között, Palesztina angol protektorátusa idején hét egyház is templomot emelt ezen a helyen: a kopt egyház, az orosz, az etióp, a görög, a román és a szíriai ortodox egyház, valamint a katolikus ferences rend.
A szokatlan izraeli-palesztin egyetértést az izraeli médiában azzal magyarázzák, hogy a keresztény szent hely idegenforgalmának bevételei egyaránt szolgálják Izraelt és a Palesztin Hatóságot.
„Amikor a forróság idején kitárjuk templomaink kapuját, ezzel egyszerre szolgáljuk embertársaink testi jólétét és lelki megerősödését, a keresztény szeretet és az egymás iránt érzett felelősség megvalósulását” – fogalmazott az MKPK elnöke.
A globális nagytőke agresszív nyomulása Magyarországon eddig nem látott koalíciókat eredményezhet, véli Schiffer András. A volt képviselő szerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére. Arról is kérdeztük, visszatér-e a politikába.
Irán az atomprogram helyett Izrael és a Hezbollah közötti háború leállításáról akar tárgyalni az amerikaiakkal.
A több mint tíz párt versengése ellenére az izraeliek ősszel két lehetőség között választhatnak: Netanjahuval vagy nélküle.
Pierbattista Pizzaballa szerint egyre gyakoribbak a vallási közösségeket érő inzultusok a Szentföldön.
A béketárgyalások és Hormuzi-szoros körüli helyzet sikerét veszélyezteti, hogy Izrael és Libanon a tűzszünet ellenére is folytatja a harcokat.
Hajdu János 2010 előtt is éveken át töltötte be ezt a pozíciót a pártnál.
A gyanúsított továbbra is szökésben van.
