Ha elérhető az üdvösség másképpen is, akkor a keresztény miért ragaszkodjon hitéhez és a keresztény erkölcshöz? – eme szavakkal kritizálta XVI. Benedek nyugalmazott egyházfő az Avvenire-nek adott interjúban azt, hogy a II. Vatikáni Zsinat után átértelmezték az „egyházon kívül nincs üdvösség” dogmáját. Benedek szerint ezután alábbhagyott a missziós lelkület. A volt pápa hozzáteszi: egyáltalán nem igaz, hogy minden vallás egyenlő és ugyanúgy hasznos az üdvösség eléréséhez.
Több ok miatt is mély krízisbe vetette a katolikus egyházat a II. Vatikáni Zsinat – nyilatkozta az Avvenire-nek az olasz püspöki konferencia lapjának XVI. Benedek emeritus pápa.
A március 16-án megjelent interjúban a volt egyházfő elmondja: a 16. századi misszionáriusok azzal a tudattal láttak neki a munkának, hogy a megkereszteletlen személy örökre elveszett. A II. Vatikáni Zsinat azonban, amelynek nemrég ünnepelte az egyház az 50. évfordulóját, egyértelműen elhagyta ezt a meggyőződést. Azonban az üdvösségre való eme figyelem nélkül – fogalmaz a pápa – a hit elveszti megalapozását.
A volt pápa hozzáteszi: mélyen megváltozott annak a dogmának az értelmezése is, hogy „nincs üdvösség az egyházon kívül” (extra Ecclesiam nulla salus), s ezzel alábbhagyott a missziós lelkület – „eltüntettek minden motivációt a jövőbeni missziós elköteleződés iránt”. Joseph Ratzinger rámutat: ha másféleképp is megmenthetjük a lelkünket, miért kellene, hogy a keresztény ragaszkodjon a keresztény hithet és erkölcshöz? Mint mondja: „ha a hit és az üdvösség nem függ egymástól, a hit is kevésbé motivál”.
Benedek pápa az interjúban elutasítja a Karl Rahner jezsuita teológushoz köthető ötletet az „anonim keresztényekről”, ahogy azt az indifferentista álláspontot is, ami szerint minden vallás egyenlő értékű és ugyanúgy elvezethet az üdvösségre: „még kevésbé elfogadható az a megoldás, amit a pluralista elméletek nyújtanak, melyek szerint minden vallás a maga módján út az üdvösséghez, és így hatásában egyenlőnek mondható”.
Technika és szeretet
Az emeritus pápának van pár kritikus szava a technika térnyeréséről is: „a pápa az emberi szeretet fontosságára emlékeztetve megjegyzi, hogy „a technológia kemény világában – amelyben az érzések nem számítanak többé – nő a szeretet megmentésének esélye, a szereteté, amit szabadon és nagyvonalúan kell adnunk”.
Végül a volt egyházfő emlékeztet rá, hogy az egyházat Isten alapította, belépni pedig nem bürokratikus procedúrákkal, hanem keresztséggel lehet, ami egy szentség segítségét jelenti. XVI. Benedek figyelmeztet: szükségünk van a kegyelemre és a megbocsátásra.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki nem azonos Laár András Jézus nevű jógijával. Vizvári Soma írása.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Sok fiatal férfinek lett elege abból, hogy egyre több protestáns templom előtt lógnak a pride-zászlók és a Black Lives Matter transzparensek, ezért úgy érezték, lépniük kell.
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
Több mint ezermilliárd forintot mozgat meg a kormány.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
