Újabb neves professzort igazolt az MCC: Doug Stokes a szólásszabadság hiánya miatt jött el az Exeteri Egyetemről

Doug Stokes professzor, az Exeteri Egyetem nemzetközi biztonság és stratégia kutató professzora szeptember óta az MCC-hez kapcsolódó bécsi Modul Egyetemen tanít nemzetközi tanulmányokat, ezen belül is nemzetközi biztonság és nemzetközi kapcsolatok órákat tart.

Sok külföldi, neves egyetemeken tanító professzorhoz hasonlóan ő is azért választotta a Matthias Corvinus Collegium tulajdonában lévő intézményt, mert ott ideológiai nyomás nélkül, saját meggyőződése szerint adhatja át a fiataloknak azt a tudást, amit ő maga is évtizedeken át szerzett a világ legrangosabb intézményeiben. Hogy ezért miért kell Bécsig utaznia egy brit professzornak? Többek között erről kérdeztük Doug Strokes professzort, és arról, milyen a világ egyik legrangosabb egyeteme, az Exeter University után mindössze két évtizede alapított, de folyamatosan egyre népszerűbb bécsi intézményben tanítani.

A nyugati egyetemeken csökken a szólásszabadság, az MCC viszont jól szólítja meg a fiatalokat

A brit professzor az interjúnk után a parlamentbe ment, ahol egy fontos megbeszélésen vett részt az oktatás helyzetével, és fejlesztésével kapcsolatban. Míg az MCC-hez köthető oktatási intézmények működését dicsérte, a brit egyetemeken már koránt sem ilyen jó a helyzet. Stokes a szólásszabadság folyamatos visszaszorulását nehezményezte odahaza, és elismerte, többek között ezért is döntött úgy, hogy a bécsi egyetemen folytatja oktatói munkáját.

„A brit egyetemeken a szólásszabadság válságát éljük” – kezdett bele. – „Van egyfajta domináns közhangulat, amely igyekszik elfojtani az alapvető véleményütköztetést a hallgatók és az oktatók érzelmi biztonságára hivatkozva”, ami jelentős hatással van a tudományos életre is.

„Sokan – konzervatívok, a gender-ideológiával szemben kritikus feminista irányzat képviselői, kiábrándult liberálisok és még sorolhatnám – 

 – írta le a helyzetet, és hangsúlyozta, egyre többen tartoznak már az „elnyomottak” csoportjába.

Stokes szerint a jelenség nagyjából tíz éve kezdődött, de az elmúlt öt évben erősödött fel a BLM-mozgalom és a Biden-adminisztráció hatására. Megjegyezte, az Egyesült Királyság egyetemein még az USA-nál is több, az érzékenyítés ideológiáját képviselő oktató és dolgozó van.

Arra a kérdésünkre, hogy oktatóként tapasztalt-e bármilyen személyes nyomásgyakorlást, határozott igennel felelt. Elmondta, több támadás is érte, több kísérlet volt arra, hogy elhallgattassák, amikről jogi okok miatt nem beszélhet részletesebben. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, semmi olyat nem mondott, ami szerinte vagy mások szerint botrányos lett volna, de rámutatott a woke-ideológia tudományos abszurditásaira, ami már önmagában problémát jelentett.

– hozta fel példaként.

Ezzel szemben viszont az MCC-nél azt tapasztalta, hogy valóban a fiatalok szellemi fejlődésével és a szakmai jövőjük megalapozásával foglalkoznak.

„Egyetemi oktatóként az elmúlt harminc évben a tanítást szerettem a leginkább. Tetszik a gondolat, hogy az átadott tudással a jövőbe, a mai fiatalságba fektetek” – fejtette ki.

Ezért köt ki annyi sikeres, tapasztalt professzor az MCC-nél

Kiemelte, hogy az MCC intézményeiben nem csak magyar fiatalok tanulhatnak, hanem diákok a világ minden tájáról. És ez a nemzetköziség, valamint a kiemelkedő teljesítményű diákok a neves külföldi oktatókat is vonzzák.

„Úgy gondoltam, hogy egy ilyen hatalmas vállalkozás, befektetés Magyarország jövőjébe egy nemes küldetés. 

 – mesélt a saját csatlakozásáról.

Emellett szerinte nagy szerepet játszik a nyugati professzorok Magyarország felé történő orientálódásában, a „nyugati civilizáció identitásválsága”. Miközben Angliában eltűnőben vannak a hagyományos értékek – a hagyományok, a család, a nemzet, az igazság jelentősége – Magyarországon azt látni, hogy hisznek a jövőben, hisznek a nemzet erejében.

„És a történelem Magyarországot igazolja” – jelentette ki, arra utalva, hogy már látszik a nyugat országokban, mit okozott a nemzeti identitás, a hagyományos értékek háttérbe szorulása, és a nemzetek feletti, demokratikusan meg nem választott elit irányítása. – „És most azt látjuk, hogy mindenhol fellázadtak ez ellen az új, káros rendszer ellen. Ennek a bizonyítéka a Brexit, Donald Trump megválasztása, és az, hogy egyre több nemzet próbál visszanyúlni a hagyományos értékeihez. Ebben pedig Magyarország volt az iránymutató.”

A történelmi múlttal rendelkező brit magánegyetemről az alig húsz éve alapított bécsi intézményig

Az Exeterhez hasonlóan – ahol 2013 óta dolgozott – Stokes a Bécsi Modul Egyetemen is egy nemzetközi diákságnak tart órákat.

„Sokan vannak Ausztriából, Magyarországról, de a környező országokból, például Ukrajnából is” – mondta, és megjegyezte Exeterben többnyire amerikai és brit diákjai voltak.

Az Exeteri Egyetem egy neves, drága intézmény, ahol „papíron nagyon jó képességű diákok tanulnak”, és a professzor elismerte, hogy valóban nagyon tehetséges fiatalok, ugyanakkor a bécsi egyetemen egy sokkal sokszínűbb, „kevésbé elkényeztetett” diáksággal dolgozhat együtt, akik szintén hihetetlenül tehetségesek.

„Ezért egyfajta misszió számomra, hogy a tőlem telhető lehető legtöbb tudást adjam át számukra” – ismerte be, és azt is, hogy eddigi tapasztalatai alapján úgy látja, a Modul Egyetem diákjai tájékozottabbak, szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek, „többet olvasnak”, mint akiket a brit egyetemen tanított.

Kiemelte, az MCC ösztöndíj programjának köszönhetően nagyon tehetséges, szorgalmas diákok kerülnek mindig az intézménybe, akik egymást is motiválják.

Ukrán fiatalokat tanítani az orosz-ukrán háborúról érzékeny terep

Doug Stokes az egyetem szeptemberben induló Nemzetközi Tanulmányok Tanészékén tanít nemzetközi kapcsolatokat, a következő félévben nemzetközi biztonság órái is lesznek. Az első féléves kurzuson a háborúkról, nemzetközi konfliktusokról, diplomáciáról tanulnak, és gyakorlati példákon keresztül elemzik az ukrajnai háborút, Kína kereskedelmét és Európa geopolitikai helyzetét.

Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban elmondta, mivel már hét hete tart a kurzus, elkerülhetetlen, hogy ez a kérdés is szóba jött az órákon, amiket ukrán diákok is látogatnak. 

„Ez természetesen egy érzékeny téma, de igyekszem a lehető legobjektívebben tárgyalni az órákon a háború kérdését, és bátorítom a diákok közötti tiszteletteljes vitát is” – fogalmazta meg, és hozzátette, igyekszik az ukrajnai háborúra egy külső perspektívából tekinteni. – „Inkább olyanokról beszélünk, hogy milyen hatása lehet a háborúnak Európa jövőjére nézve, hogyan alakulhatnak a transzatlanti kapcsolatok Amerikával.”

Nyitókép: MCC