Innováció terén az oroszok leelőzték az ukránokat, és a Nyugat nagy részét
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
Magyarországon a környezetvédelem jelenleg nem tartozik a prioritások közé a közgondolkodásban. Persze nem szeretnénk szemétégetőt vagy nukleáris hulladéktárolót a szomszédunkba, de például a gépkocsivásárlásnál a károsanyag-kibocsátás már nem tartozik a fontos szempontok közé, s sokan megmosolyogják a "zöldeket". Persze szerencsére még nem szennyeztük el annyira a környezetünket, mint például Kína, de éppen ezért negatív példaként állhat előttünk, hogy hová nem szabad eljutnunk semmiképpen.
A kaliforniai Berkeley Egyetem fizikusai szerint a világ legnépesebb országában hat lakosból egy idő előtti elhalálozásáért a rossz levegő a felelős. Számításaik szerint évente 1,6 millió kínai hal meg szív-, illetve tüdőbetegségekben, valamint agyvérzésben, és ezekben bizonyítottan nagy szerepe van a szmognak, a levegőben található finom porszennyeződésnek. Korábbi tanulmányok ugyancsak 1-2 millió körülire becsülték a légszennyezés közvetett áldozatainak számát Kínában, de ez az első tanulmány, amely a legfrissebb levegőminőségi adatok felhasználásával készült. Az eredetileg a PLOS One című lapban publikált jelentés készítői a valós adatok elemzése mellett számítógépes modellezéssel jutottak a következtetésekre. Megállapításaik szerint az 1,3 milliárd fős kínai népesség 38 százaléka él olyan térségekben, ahol az átlagos levegőminőség hosszú ideje az Egyesült Államok környezetvédelmi hatóságának szabványa szerinti „egészségtelen" kategóriába esik. Az egyik legsúlyosabban érintett régió a fővárostól délnyugatra eső terület. A kutatók a kínai adatokat összevetették az amerikaiakkal és arra a megállapításra jutottak, hogy csaknem minden Kínában élő ember kénytelen rosszabb levegőt szívni, mint a legszennyezettebb levegőjű egyesült államokbeli város, a kaliforniai Madera lakói.
A dokumentum szerzői a kínai helyzetért elsősorban a szenet okolják, függetlenül attól, hogy azt gőzerőművekben elektromos energiatermeléséhez, vagy fűtéshez használják fel. Emlékeztetnek arra, hogy a helyzet télen a legrosszabb, amikor a szálló por az időjárási körülmények következtében a földfelszín közeli levegőrétegben koncentrálódik. A 74 legnagyobb kínai város közül tavaly mindössze nyolc teljesítette a központi levegőminőségi normákat, a többinél a mért értékek mindenütt meghaladták az egészségügyi határértéket. A legszennyezettebb tartomány továbbra is a Pekinget övező, nehéziparáról híres Hopej, ahol 2014-ben 8 ezer széntüzelésű gyárat zártak be. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet idei jelentése szerint az év eső felében a városok többségében javultak a levegőminőséget kifejező mutatók, különösen a PM2,5, vagyis az egy köbméter levegőben mért 2,5 mikron, vagy annál kisebb átmérőjű finom porszemcsék mutatója. Ebben átlagosan 16 százalékos csökkenést mértek. Azt is megállapították, hogy tavaly mérséklődött az országban a szénfelhasználás.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta