A HiB rövidítés a Haemophilus influenzae B nevű baktériumra utal, amelynek valójában a világon semmi köze az influenzához, csak a nevük hasonló. A HiB elsősorban agyhártyagyulladást, hörghurutot és tüdőgyulladást okoz, jellemzően a 3 év alatti korosztályban. A HiB fertőzéseknek körülbelül felében alakul ki az agyhártyagyulladás, amely 2-5 százalékban halálos, de a gyógyult esetekben s visszamaradhatnak idegrendszeri tünetek. A fertőzések körülbelül egyötöde jár gennyes tüdőgyulladással, szintén egyötöde pedig gennyes gégefedő-gyulladással, amely utóbbi nyelésképtelenséghez vezethet. Szövődményként szívbelhártya-gyulladás, mellhártyagyulladás, ízületi gyulladás fordulhat még elő. Ezek életet veszélyeztető, súlyos betegségek. A HiB cseppfertőzéssel terjed.
A HiB ellen szerencsére létezik védőoltás, elég jó hatékonysággal: míg az USA-ban a védőoltás bevezetése előtt évente kb. húszezer gyerek betegedett meg a fentiek valamelyikében, addig napjainkban az évi esetszám 20-50 eset között mozog. Magyarországon 1999-ben vezették be a védőoltást, amely a kötelező oltási sor része: a gyerekek ötkomponensű védőoltást kapnak, amely a torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, gyermekbénulás és a HiB elleni oltóanyagot tartalmazza. Az oltást a gyerekek 2, 3, 4 és 18 hónapos korukban kapják meg a jelenlegi oltási rend szerint. Magyarországon az átoltottság körülbelül 99 százalékos, azaz a gyerekek döntő többsége be van oltva, a fertőzés ezért manapság nem gyakori - az immunhiányban szenvedők és a két hónaposnál fiatalabb babák lehetnek veszélyeztetettek.
A kutatók eddig is tudták, hogy a HiB oltottak körében bizonyos leukémiaformák, konkrétan az ALL (akut limfoblasztos leukémia) ritkábbak. Az ALL a leggyakoribb gyermekkori daganattípus, a leukémiás gyerekeknek körülbelül 75 százaléka ALL-ben szenved. A betegség lényege, hogy a szervezet túl sok éretlen fehérvérsejtet termel az egészséges, érett fehérvérsejtek, a vörösvérsejtek és a vérlemezkék rovására. Az ALL egyébként a legjobban gyógyítható gyermekkori daganatok közé tartozik, kezelése kemoterápiával történik, amelyet ritkábban sugárkezeléssel is kiegészítenek.