Ha a Magyar-kormány mindenütt változást akar, éljen a kétharmados felhatalmazásával
A fenyegetés, a csuklóztatás és meglévő intézmények meg szerződések lényegében semmibe vétele nem a jogállam útja.
Kúria: A tényleges életfogytiglan az alkotmányos jogrend része
2015. július 01. 20:29
Továbbra is kiszabható tényleges életfogytiglan Magyarországon – derül ki a Kúria jogegységi határozatából, ami szerint ez a jogintézmény az alkotmányos jogrend része. A Kúria vizsgálatára azután került sor, hogy az idős emberek életveszélyes bántalmazása miatt életfogytiglanra ítélt Magyar Lászlót a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult.
2015. július 01. 20:29
Továbbra is kiszabható tényleges életfogytiglan Magyarországon – derül ki a Kúria jogegységi határozatából. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jogintézménye az alkotmányos jogrend része – mondta ki a legfőbb bírói fórum a jogegységi határozatban, amelyről szerdán tájékoztatta az MTI-t.
Közleményükben azt írták: „a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kialakult ítélkezési gyakorlatától eltérésre a hatályos jogszabályok, az EJEB (Emberi Jogok Európai Bírósága) esetjoga, alkotmánybírósági döntés és a Kúria (...) 2015. június 11-én kihirdetett felülvizsgálati határozata nem adnak okot”. Hozzátették: az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt kizárását a feltételes szabadságra bocsátásból nemzetközi szerződés nem tiltja.
A Kúria rögzítette azt is, hogy a jogegységi határozat emellett értelmezését adja a nemzetközi emberi jogi szerv döntése alapulvételével történő felülvizsgálati eljárás és határozathozatal rendjének, tartalmának, korlátainak. Ebben a körben kifejtette, hogy a nemzetközi szerződésnek megfelelő határozat meghozatala nem közvetlenül az egyezmény alapján, hanem az emberi jogi szerv döntésének magyar jogrendszerbe beillesztésével, a büntetőeljárási törvény szerinti felülvizsgálati eljárás lefolytatásával, az egyezménysértéssel nem érintett hatályos jogszabályok alkalmazásával történik.
Az MTI egy héttel ezelőtt számolt be arról, hogy a Kúria büntető kollégiumának vezetője jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta egy tényleges életfogytiglannal kapcsolatos döntés miatt.
Június 11-én a Kúria öttagú tanácsa mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést Magyar László ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt. Elrendelte ugyanakkor azt, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.
Magyar Lászlót évekkel ezelőtt jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek sérelmére elkövetett súlyos, erőszakos, élet elleni cselekmények miatt. Jogi képviselői a strasbourgi bírósághoz fordultak. Tavaly októberben aztán a testület kimondta: az európai emberi jogi egyezménynek a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezésébe ütközik az olyan életfogytiglani büntetés, amely esetében az elítélt nem tudhatja, mikor kerülhet sor büntetése felülvizsgálatára és ehhez milyen feltételeknek kell megfelelnie.
A magyar szabályozás ez év januárjától egy strasbourgi döntés miatt akként módosult, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében 40 év elteltével, majd pedig kétévente rendszeresen van lehetőség felülvizsgálatra, indokolt esetben akár feltételes szabadságra bocsátásra is. Ilyenkor először a Kúria erre kijelölt tanácsa alkot véleményt, amelyet megküld az igazságügyi miniszternek, aki továbbítja a köztársasági elnöknek. Az államfő már nincs kötve a Kúria javaslatához, hanem szabadon és indoklás nélkül dönt.
A Kúria a Magyar Lászlóval kapcsolatos két héttel ezelőtti felülvizsgálati döntés szóbeli indoklásában kiemelte, hogy csak annyiban nyúlhatott a magyar bíróság korábbi jogerős ítéletéhez, amennyiben az a strasbourgi döntésben megállapított egyezménysértés kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges. Az emberi jogi bíróság pedig a közelmúltban egy másik magyar ügyben kimondta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának 40 évben történő meghatározása nem egyezménysértő. Ugyanakkor a Kúria a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos új szabályozásról kifejtette: a strasbourgi gyakorlatban rögzített átláthatóság, kiszámíthatóság elvének nem felel meg, hogy sem az államfő, sem a határozatát ellenjegyző igazságügyi miniszter nem köteles indokolni a döntést.
Június 18-án a Kúria döntését vállalhatatlannak, elfogadhatatlannak minősítette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormánypárti politikus szerint a Kúria döntése meghaladja a strasbourgi bíróság ítéletét, szembemegy a magyar büntető törvénykönyvvel, lehetővé teszi egy társadalomra veszélyes bűnöző szabadulását. Lázár János jelezte azt is: Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, kezdjen egyeztetést a Kúriával és mérlegelje, hogy a kormány miként tud az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a perek gyorsításával foglalkozó keddi sajtótájékoztatóján konkrét ügyek említése nélkül azt kérte a Kúria elnökétől, hogy a közvélemény érdeklődésére számot tartó ügyekben tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogegység biztosításáért.
Orbán szövetségesének diplomáciai diadala: Az Európa Tanács zöld utat adott az „olasz modellnek”
Jelentős politikai győzelmet aratott Olaszország az Európa Tanács kisinyovi miniszteri ülésén, ahol a 46 tagállam elfogadta az Emberi Jogok Európai Egyezményének új értelmezését.
Mobil bitófák fideszeseknek
Cornelius Sulla a római csőcselék legalantasabb érzelmeire apellálva halállistákat állított fel.
Bejelentkezett Vitézy Dávid: kiderült, mi okozhatta a vonatbalesetet
„A vasútrombolás helyett a vasútfejlesztés korszaka kell, hogy következzen végre” – szögezte le a közlekedési és beruházási miniszter.
Rendkívüli közleményt adott ki a Thália Színház: letiltották Radnai Márk színdarabját
Kálomista Gábor hangsúlyozta: a színház nem hátrál meg. Kiáll amellett, hogy „a színház a művészeké és a közönségé, nem pedig politikai vagy ideológiai érdekek játékszere”.
Új korszak a parlamentben: összeállt a Fidesz és a KDNP frakciója
Egy parlamenti korszak tényleg lezárult.
Olcsó, könnyű és nehezen észlelhető: papíralapú drónokat vet be Japán (VIDEÓ)
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
A legszebb ajándék: a szövetségi kapitány születésnapján nyerte meg legfontosabb vb-meccsét a válogatott
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Brigadéros
2016. március 10. 06:43
Nem baj, majd a Strasbourgi Bíróság kimondja, hogy súlyosan sérültek a gyilkos jogai ezzel, és jelentős kártérítésre kötelezi a magyar államot, ami azt jelenti, hogy a normális adófizetők, fizethetnek a gyilkosnak...
Válasz erre
8
1
balbako_
2016. március 01. 10:09
Helyes!
Válasz erre
11
0
Fakutya Vigyora
2015. július 02. 23:40
"Magyar Lászlót három rendbeli gyilkosságért, tizenkilenc rendbeli rablásért, négy rendbeli súlyos testi sértésért és más bűncselekményekért nyolc évig húzódó büntetőeljárás után 2010-ben ítélték jogerősen tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, azaz az ítéletben kizárták a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét. A férfi azért fordult az Európai Emberi Jogi Bírósághoz, mert szerinte sérti az Európai Emberi Jogi Egyezmény 3. cikkét, az embertelen, megalázó büntetés tilalmát, hogy még az elvi lehetősége sem áll fenn a szabadulásának."
A kurva anyját, a saját jogait hogy ismeri.
Válasz erre
0
0