Magyar Lászlót évekkel ezelőtt jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek sérelmére elkövetett súlyos, erőszakos, élet elleni cselekmények miatt. Jogi képviselői a strasbourgi bírósághoz fordultak. Tavaly októberben aztán a testület kimondta: az európai emberi jogi egyezménynek a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezésébe ütközik az olyan életfogytiglani büntetés, amely esetében az elítélt nem tudhatja, mikor kerülhet sor büntetése felülvizsgálatára és ehhez milyen feltételeknek kell megfelelnie.
A magyar szabályozás ez év januárjától egy strasbourgi döntés miatt akként módosult, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében 40 év elteltével, majd pedig kétévente rendszeresen van lehetőség felülvizsgálatra, indokolt esetben akár feltételes szabadságra bocsátásra is. Ilyenkor először a Kúria erre kijelölt tanácsa alkot véleményt, amelyet megküld az igazságügyi miniszternek, aki továbbítja a köztársasági elnöknek. Az államfő már nincs kötve a Kúria javaslatához, hanem szabadon és indoklás nélkül dönt.
A Kúria a Magyar Lászlóval kapcsolatos két héttel ezelőtti felülvizsgálati döntés szóbeli indoklásában kiemelte, hogy csak annyiban nyúlhatott a magyar bíróság korábbi jogerős ítéletéhez, amennyiben az a strasbourgi döntésben megállapított egyezménysértés kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges. Az emberi jogi bíróság pedig a közelmúltban egy másik magyar ügyben kimondta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának 40 évben történő meghatározása nem egyezménysértő. Ugyanakkor a Kúria a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos új szabályozásról kifejtette: a strasbourgi gyakorlatban rögzített átláthatóság, kiszámíthatóság elvének nem felel meg, hogy sem az államfő, sem a határozatát ellenjegyző igazságügyi miniszter nem köteles indokolni a döntést.