Az alapvető jogok biztosa megállapította: a fenntartó, a móri tankerület megsértette a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szinte valamennyi garanciális rendelkezését, valamint a panaszos tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogát is. A tankerület érdemben nem járt el a hatáskörébe tartozó ügyben, a panaszos kérelmét nem annak tartalma szerint bírálta el, nem tisztázta a tényállást, nem tartotta be a határidőket, nem biztosította a pártatlan eljárást és a panaszost nem tájékoztatta a jogorvoslat lehetőségéről. Nem döntött továbbá a személyes elfogultságát bejelentő alkalmazottja kizárásáról, sőt aktív közreműködését vette igénybe az ügyben, és az igazgatóval szembeni elfogultsági kérelmet nem tette át a felettes szervéhez – sorolták.
Kitértek arra: a jogszabályi előírások értelmében az iskolai tanítás a legkorábban reggel negyed nyolckor kezdődhet. Ezzel szemben az iskola a nulladik óra kezdetét 7 órában határozta meg, oly módon, hogy a nulladik óra vége és az első óra kezdete között a tanulók számára nem biztosította az óraközi szünetet. A jelentés azt is rögzíti, hogy az iskola belső szabályzatai egymásnak ellentmondó előírásokat tartalmaznak, a házirend tartalma a vonatkozó garanciális jogszabályi rendelkezéseknek sem az óra időtartamában, sem a tanulók számára biztosítandó szünet, sem a késések elbírálása tekintetében nem felel meg.
Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a fenntartó túlterjeszkedett a hatáskörén, amikor az iskola helyett a móri tankerület igazgatója hívta fel levélben a szülő figyelmét arra, hány igazolatlan órát jelent a gyermek hiányzása a nulladik óráról. Székely László álláspontja szerint mivel az iskola nem jogszabályszerűen szervezte a tanítási órákat, jogilag nem értékelhető a mulasztás a tanuló hátrányára.