Panaszkodtak a szomszédok a hangoskodó albérlőre – pisztollyal próbálta őket meggyőzni, hogy nincsen semmi baj
Nem értettek egyet az albérlővel. A rendőrök sem.
Hiába feltételezhető, hogy a dolog elleni erőszakkal megvalósuló garázdaság kóros elmeállapotú elkövetője később személy elleni bűncselekményt is elkövethet, a jelenlegi jogszabályok alapján nem rendelhető el ellene kényszergyógykezelés – állapította meg a Kúria az Ügyvédvilág cikke szerint.
Kényszergyógykezelést csak akkor lehet elrendelni, ha az elkövető személy elleni erőszakos cselekményt követ el, vagy közveszélyt okoz – szögezte le a Kúria esetei döntése, melyet az Ügyvédvilág ismertetett.
A Kúria ezt egy olyan ügyben mondta ki, amelyben a II. rendű, egyébként kóros elmeállapotú elkövető italt követelve betörte egy már bezárt kocsma ablakát. Az eljáró bíróság jogerős ítéletében az említett vádlottat felmentette, és elrendelte 5 éves kényszergyógykezelését, tekintettel kóros elmeállapotára, és arra, hogy feltételezhetően a későbbiekben személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetőjévé fog válni.
A felülvizsgálati eljárását a megyei főügyészség kezdeményezte, a Kúria pedig osztotta azt a nézetét, miszerint kényszergyógykezelés elrendelésének nincs helye, mivel a II. rendű vádlott terhére rótt cselekmény nem személy elleni erőszakos jellegű, illetve közveszélyt sem okozott.
Bár az elkövetéskor még a régi Btk. volt hatályban, így elbírálásához azt a kódexet alkalmazták, a jelenlegi törvényszöveg azonos feltételeket ír elő. Tehát a mostani szabályozás mellett is előfordulhat, hogy egy dolog elleni erőszakos bűncselekményt elkövető terhelt nem büntethető kóros elmeállapota miatt, ugyanakkor a közveszélyt okozó vagy személy elleni erőszakos jelleg hiányában kényszergyógykezelés alá sem vonható, noha tartani kell attól, hogy később ilyen bűncselekményt követ el.