Csak egy pirula és más semmi-s a stressznek már annyi?

 

Mint Hamzelou kifejti, a Biological Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmány – etamine as a Prophylactic Against Stress-Induced Depressive-Like Behavior - első szerzője, Rebecca Brachman véletlenül fedezte fel a stressz negatív hatásainak megelőzésével kapcsolatos gyógyszeres lehetőséget. A New York-i Columbia University kutatója a ketamin egy napjainkban egyre ismertebbé váló alkalmazási lehetőségét vizsgálta egereken: a szer hatásosan és gyorsan csökkenti a depressziót, de mint kiderült, megelőzésére is alkalmas lehet.

 

A megelőzéssel kapcsolatos további vizsgálatok során a kísérleti állatok vagy egyetlen dózis fiziológiás sóoldatot kaptak, vagy egyetlen adag ketamint, majd egy hét múlva folyamatos stressznek tették ki őket. Az egerek egy része a tanult tehetetlenséget modellező, krónikus szociális kudarc stressz-modellben élt két hétig, másik részük három hetes krónikus kortikoszteron-kezelésben részesült.

 

A kontroll-állatokban a krónikus szociális stressz depresszió-szerű viselkedést váltott ki, míg a profilaktikus ketamin megelőzte a krónikus szociális stressz káros hatásait, továbbá az egyetlen adag ketamin a krónikus kortikoszteron-kezelés viselkedéses hatásainak kialakulását is megakadályozta. Amikor a ketaminnal előkezelt, majd krónikusan stresszelt állatokat egyszeri stressznek tették ki – vízbe dobták őket –, azonnal megindultak a kijárat felé, míg a prevencióban nem részesült egerek nem kísérelték meg a menekülést (ez a rágcsálókban kialakult depresszió klasszikus jele).

 

A ketamint kapott egerek kognitív képességei és metabolizmusa sem módosult a stressz következtében, holott a kialakuló depresszió során ezek mind romlanának, mondja Brachman. A ketamin egyszeri adagja révén a stresszelt egerek úgy néznek ki, mintha semmi stressz nem érte volna őket, teszi hozzá az idegkutató.

 

Az egyetlen adag ketamin depressziót megelőző hatása a stresszteli események lezárulta után még négy hétig tartott, és bár a depresszió tünetei nem jelentkeztek a kezelt állatoknál, némelyik egér szorongásos jeleket azért produkált. Brachman szerint tehát a szer – amit a kutatónő depresszió ellenes vakcinának nevez – inkább a depresszió, és nem a szorongás megelőzésére lesz használható, és ha a humán vizsgálatokban is bizonyít, alkalmazható lesz pl. katonák esetében, vagy természeti katasztrófák utáni mentésben dolgozóknál, illetve azoknál, akikkel súlyos betegség diagnózisát kell közölni.

 

A kutatásoknak a továbbiakban azt is ki kell deríteni, hogy a depresszió elleni védőhatás akkor is fennáll-e, ha a ketamint a stresszt jelentő esemény bekövetkezte után alkalmazzuk.

 

A kritikusok szerint azonban ha működne is a ketamin a humán depresszió prevenciójában, akkor sem lenne érdemes használni, mivel a stressz a legtöbb ember esetében az élet normális velejárója, ami esetenként egyenesen hasznos is lehet. Mint Charles Figley trauma-pszichológus nyilatkozta a New Scientistnek, azok, akik gyermekkorukban találkoztak stresszteli eseménnyel, a későbbi életük során jobban kezelik azt, és félő, hogy a gyógyszeres beavatkozással egy normális viselkedésmódot medikalizálnánk. A pszichológus arra is figyelmeztet, hogy ha egy szer elérhető lenne a depresszió prevenciója indikációban, majdnem bizonyosan lehetetlen volna nyomon követni, hogy ki adja azt kinek. A tablettás módszer csak akkor lenne igazán hasznos, ha pontosan meg tudnánk mondani, kik azok az emberek, akik különösen sérülékenyek, és csak a számukra tennénk lehetővé annak alkalmazását.

 

*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta