Itt vannak a legfrissebb adatok: újabb ellenzéki mantra dőlt meg

Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.

Az Oxfordi Egyetem humángenetikai központjának kutatói 11 ezer ember DNS-ét vizsgálták meg, s meghökkentő eredményre jutottak: a stressz okozta depresszióval együtt jár az úgynevezett mitokondriális DNS felszaporodásával, ugyanakkor a telomerák, a sejtek kromoszómáinak végét védő "sapkák" gyorsabb kopásával is. Márpedig a telorémák teljes elkopása a sejt számára a sejthalál beindításával jár, így a gyorsabb kopással a szervezet gyorsabban is öregszik.
Mi az a mitokondriális DNS? A mitokondrium apró, sejten belüli erőmű, mely termeli, tárolja és szolgáltatja a sejt energiáját. Henger vagy gömb alakú lehet, így jobban hasonlít egy baktériumra, mint más sejtszervecskére…A bakteriális eredet egyik legfigyelemreméltóbb jele – sok egyéb mellett – a mitokondrium saját DNS-e.
Mi lehetett az oka a mitokondriális DNS felszaporodásának? Komolyabb stressz alatt a sejtek energiaigénye megnő, amit a meglévő mitokondriumok számával és egyre romló teljesítményével nem lehet kielégíteni. Ezért egyre több és több új mitokondrium jön létre (mitokondriális biogenezis).

Emellett más érdekes megfigyelést is tettek a szakemberek. Egérkísérletben négy héten keresztül tették ki fokozott stressznek a rágcsálókat. A laborállatoknál nem csupán a mitokondrium DNS-ének felszaporodását figyelték meg, de egyúttal a telomerák jelentős rövidülését is. A telomerák a sejtek kromoszómáinak végein elhelyezkedő molekuláris sapkák, melyek védelmi funkciót töltenek be. A telomérák minden egyes sejtosztódás során rövidülnek, így afféle öregedési óraként is működnek, jelezve, hány osztódás lehetséges még a sejt számára anélkül, hogy a kromoszómák géneket tartalmazó szakaszai károsodhatnának. Ha végleg elkopnak, akkor ez jelzés az adott sejtek számára, hogy „öngyilkosságot" kövessenek el.
A telomerák most megfigyelt kopása tehát arról árulkodik, hogy ha stresszelünk, rövidebb ideig fogunk élni. Ez azonban nem jelent egyértelmű végítéletet számunkra, hiszen az egérkísérletekből az is kiderült, hogy a sapkák rövidülése és a mitokondriális DNS növekedése a stressz megszüntetésével nagyrészt visszafordítható. Ennek ismeretében a tanulmány szerzői arra számítanak, hogy a jövőben az eredményeikre épülő új terápiák válhatnak elérhetővé. A kutatást a Current Biology című szaklapban publikálták, a kutatásról az Origó számolt be.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta