Az embertelen és megalázó bánásmód tilalmába ütközik a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint, hogy Magyarországon túlzsúfolt cellákban tartják fogva a rabokat. Az ügy panaszosai fogvatartottak, akik részére a magyar állam 25,7 millió forint kártérítést kell, hogy fizessen a nem jogerős ítélet szerint.
Hat magyar fogvatartott ügyében mondta ki kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát, hogy túlzsúfolt cellákban tartják őket fogva.
A panaszosok a túlzsúfoltság mellett amiatt is panaszt tettek, hogy lefogytak, mert nem volt megfelelő az étel, a cellákban nem biztosított a magánszférájuk védelme, mert a mellékhelyiség nincs megfelelően elválasztva a cellától, nem volt megfelelő minőségű szellőzés, folyóvíz vagy WC, az ágyneműt pedig mindössze 4-6 hetente cserélik. Egyikük azt is szóvá tette, hogy mindössze hetente egyszer kapott öt percet zuhanyozni. A szegedi börtön lakója arra is panaszkodott, hogy a priccsek össze voltak hegesztve, így a fogvatartottaknak gyakorlatilag együtt kellett aludniuk.
Hogy a panaszosok közül ki miért került börtönbe, azt az ügy szempontjából nem tartotta fontosnak a bíróság. Ez az ítéletből nem is derül ki, csak az, hogy ketten közülük jogerős ítélet nélkül, előzetes letartóztatásban voltak.
A bíróság több korábbi magyarországi ügyet is felidéz, amelyekben a Kúria kimondta ugyan, hogy a fogva tartás körülményei jogsértőek, de kártérítést nem ítélt meg arra hivatkozva, hogy a jogsértés nem a szóban forgó büntetés-végrehajtási intézménynek róható fel.
Ítéletükben a bírák arra is emlékeztetnek, hogy a magyar alkotmánybíróság is állást foglalt a kérdésben, amikor tavaly októberben idén március végi hatállyal megsemmisítette a fogva tartás körülményeit szabályozó miniszteri rendelet egyes pontjait, kimondva, hogy az ellentétes az emberi jogi egyezménnyel, mert a jogalkotó feladata, hogy kötelező érvénnyel meghatározza, mekkora területet kell legalább biztosítani egy-egy fogva tartottnak, a rendelet pedig ezt nem mondta ki egyértelműen. A bíróság az Európa Tanács emberi jogi biztosának korábbi, túlzsúfoltságot megállapító jelentéseire is hivatkozik.
Az ügyben a kormány magát a túlzsúfoltságot nem vitatta, de azzal nem értett egyet, hogy ez sértené az Európai Emberi Jogi Egyezményben lefektetett jogokat.
A bírák a Márianosztrán legalább három évig raboskodó Pesti László ügyében állapították meg azt, hogy olyan szűk volt a hely, hogy az önmagában ellentétes a megalázó bánásmód tilalmával, a többi rab esetében a körülmények külön-külön ugyan nem, de együttesen átlépik az a tűréshatárt, amelyen túl megállapítható, hogy emberi jogaik sérültek.
A panaszosok ügyeinek körülményeire és rájuk gyakorolt együttes hatásukra való tekintettel a bíróság úgy ítéli meg, hogy panaszosok által kiállt nehézségek és gyötrelmek túlmennek azon, ami a fogva tartás elkerülhetetlen velejárója, és átlépik azt a határt, amelyre az Egyezmény embertelen és megalázó bánásmódot tiltó 3. cikke vonatkozik.
Világosan kimondja ugyanakkor az ítélet, hogy nem a strasbourgi bíróság dolga megmondani, hogy melyik ország hogyan szervezze meg büntetésvégrehajtását, vagy pontosan hogyan orvosolja a kifogásolt körülményeket. A bírák ugyanakkor tudatják, hogy csökkenthető lenne a túlzsúfoltság, ha az előzetesben lévők esetében gyakrabban alkalmazna a magyar igazságszolgáltatás olyan korlátozó intézkedést, amely nem jár fogva tartással.
Az elsőfokú, egyelőre nem jogerős ítélet értelmében a magyar államnak összesen több mint 84 ezer euró (mintegy 25,7 millió forint) kártérítést kell fizetnie a hat rabnak, valamint a perköltséget is állnia kell.
Az ítélet azt is kimondja, hogy Magyarországnak az ítélet jogerőre emelkedésétől számított fél éven belül menetrendet kell kidolgoznia arra vonatkozólag, hogy milyen módon szünteti meg az egyezményt sértő állapotokat, illetve milyen intézkedésekkel tervezi megakadályozni a további jogsértést, illetve kárpótolnia kell a túlzsúfoltság kárvallottjait.
Jelenleg 140 százalékos a túltelítettség a magyar börtönökben.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A Tisza elnöke eddig sem sokat tartózkodott a havi nyolcmilliós fizetéssel és mentelmi joggal járó munkahelyén.
„A Tisza Párt Brüsszelhez való igazodása több migrációt, több háborús kiadást jelent és kevesebb pénzügyi támogatást Magyarországnak” – mondta el Dömötör Csaba Strasbourgban.
Nem az a kérdés, hogy a tesiórán kislabdahajításkor elégtelent érő füstgyertya-ejtés fizikailag jelentett-e veszélyt a rend őreire.
Életem végéig büszke leszek arra, hogy ez a korrupt, elnyomó, aljas rendszer elítélt engem azért, mert kiálltam a rendszer ellen és felemeltem a hangom.
A momentumos politikus köztörvényes bűncselekményt követett el, ezért a bíróság jogerősen elítélte– emlékeztetett az államtitkár.
„Tegnapelőtt is elmentünk bulizni” – dicskeszik a hanganyagon a Tisza Párt elnöke korábbi párjának.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
