Sok adózó nem is tud az egyházi 1% lehetőségéről

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) sajtóbeszélgetésen mutatta be a kutatást (a teljes prezentáció innen tölthető le), amely az egyházi szervezeteknek felajánlható 1 százalékkal kapcsolatos lakossági attitűdöt vizsgálta. Az 1200 fős, reprezentatív mintán végzett felmérés elkészítésével az NRC-t bízta meg az egyház.

Az elkészült elemzés főbb megállapításai:

• Az adózók harmada nem tud arról, hogy egyházaknak is lehet 1 százalékot felajánlani.
• Az adózok fele szerint nem eléggé átlátható a jelenlegi felajánlási rendszer.
• Minden tizedik felajánló véletlenszerűen dönt arról, melyik egyházat támogatja.
• A vallásukat aktívan gyakorlók negyede túl alacsonynak találja az összeget, ezért nem ajánlja fel.
• Ugyanennyien gondolják azt, hogy az egyházakhoz el sem jut el a támogatás.
• A megkérdezettek 51%-a szerint a hozzájuk legközelebb álló egyház esetében nem elég aktív a közösségi- és a hitélet.

„A felajánlások minden egyház számára fontosak, de nem csupán a konkrét támogatási összeg miatt. Az 1%-os felajánlások felfoghatóak egyfajta identitásválasztásnak is, hiszen ebben a rendszerben az adózók minden kötelezettség nélkül, önként választhatnak, melyik egyházat támogatják. Azzal kapcsolatban is jó visszajelzés a felajánlások száma, hogyan végezzük a munkánkat, mennyire elégedettek velünk közösségünk tagjai. Az egyházaknak ki kell törniük abból az elefántcsonttoronyból, amibe bizonyos szempontból bezárkóztak, hiszen sok esetben még az aktív hitéletet élők sincsenek tisztában az egyházak által ellátott feladatokkal.” – hangsúlyozta Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a kutatást bemutató sajtóbeszélgetésen.

Az adózók egyharmada nem tud az egyházi 1%-ról

A kutatás alapján a 18-59 éves korosztály 80%-a adott be legalább egy alkalommal adóbevallást az elmúlt öt év során. Az adózók 34%-a úgy tudta, hogy csak a civil szervezetek számára lehet felajánlani, ők lényegében nem is tudtak az egyházaknak felajánlható „második” 1%-ról.

A kutatás szerint a megkérdezetteknek pusztán 27 százaléka ajánlotta fel minden évben egyház javára adójának egy százalékát az előző öt évben, és 43 százalékot tesznek ki azok, akik legalább egyszer éltek ezzel a lehetőséggel.

75% vallásos, 25% ateista

Érdekes összehasonlítani mindezzel a kutatás vallásosságra, illetve az egyházhoz tartozásra vonatkozó adatait. Mindössze a megkérdezettek egynegyede vallotta magát ateistának, másik egynegyede pedig egyházhoz nem tartozó, maga módján vallásos embernek. 30 százaléka tartozik úgy egyházhoz, hogy nem gyakorolja vallását, 20 százalék gyakorolja is „valamilyen szinten”, aktívan viszont csak 5 százalék él vallásos életet. A kutatás rámutat: a diplomások között szignifikánsan magasabb a vallásosak aránya.

Egyházváltók

A 18-59 éves adózók 37 százaléka annak ellenére is saját közösségének ajánlja fel az összeget, hogy ő maga aktívan nem gyakorolja a vallást. A felajánlók 18 százaléka nem a személyes kötődés, hanem az egyház pozitív tevékenysége alapján választ, de szintén magas, 12 százalék azok aránya, akik szinte véletlenszerűen döntenek. 10 százalék valamely családtagja, barátja kérésére ajánlja fel egy közösségnek az 1 százalékot. 

A felajánlók majdnem háromnegyede, 72 százalék minden alkalommal ugyanannak az egyháznak ajánlja fel az 1 százalékot, 28 százalék viszont váltogatja a kiválasztott egyházat. Ennek oka legtöbbször az egy konkrét egyházhoz való kötődés hiánya, de az esetek 21 százalékában a változtatás oka az, hogy az addig támogatott egyházzal szemben negatívan változott a felajánló véleménye. 

Azok, akik egyáltalán nem, vagy nem minden alkalommal ajánlották fel 1 százalékukat, a legnagyobb arányban (48 százaléknyian) ezt azzal indokolják, hogy nincs olyan egyház, amellyel szimpatizálnának. 21 százalékuk nem bízik abban, hogy az egyház valóban megkapja a felajánlott összeget, 10 százalékuk viszont nem tudott erről a lehetőségről, ami különösen a 30 éven aluliak, valamint a falun élők körében gyakori. 

Sokan elégedetlenek az egyházukkal

Azok, akik vallásosak, és mégsem ajánlják fel közösségük számára ezt az összeget, a leggyakrabban azzal indokolják passzivitásukat, hogy ez túl kevés ahhoz, hogy érdemes legyen vele foglalkozni, de sokan közülük szintén nem tudtak a lehetőségről, 14 százalék pedig a túl sok adminisztrációval indokolta azt, hogy nem élt a lehetőséggel.

A magukat bármilyen szinten vallásosnak tartók közül minden második úgy véli, hogy nem elég aktív a hitélet a hozzá legközelebb álló közösségben, s majdnem ugyanekkora arányban érzik úgy, hogy annak gazdálkodása, működése nem átlátható. 

Az EMIH kutatása alapján 45 százalék érzi úgy, hogy a hitéleti vezetők egy része nem felkészült, vagy nem elég motivált, 44 százalék tud a közösséget érintő egyéb botrányról, s 21 százalék azok aránya, akiket ez személyesen is negatívan érint. 30 százalék említett egyéb problémákat, gyakran a pénzközpontúságot, vagy az egyház politikai szerepvállalását kifogásolták.

Az 1%-os rendszer átláthatósága és érthetősége sem az igazi

„Azt gondolom, hogy a kutatási adatok alapján több jól azonosítható feladatot láthatunk. Elsősorban elengedhetetlen az adózók ismereteinek bővítése ebben a témában, ami részben az egyházak felelőssége is. Másodsorban szükséges lehet a jelenlegi rendszer átláthatóbbá, egyszerűbbé tétele, amire az egyházak adhatnak ugyan javaslatokat, de alapvetően állami feladat. A harmadik pont viszont egyértelműen az egyházak feladata: az aktív közösségi hitélet szervezésével, az átlátható, korrupciós ügyektől mentes gazdálkodással és valóban hiteles vallási vezetőkkel érhetjük el, hogy megerősödjön az egyházakba vetett bizalom az adózók részéről. Az EMIH már több mint tíz éve ezeket a szempontokat szem előtt tartva folytatja működését, és a jövőben is ezen elvek mentén építjük közösségünket. Az 1%-os kampány jó lehetőség számunkra is arra, hogy hallassuk a hangunkat és olyan üzenetekkel álljunk elő, melyek rezonálnak egyes társadalmi kérdésekre” – ismertette álláspontját Köves Slomó.

Az EMIH vezető rabbija a Mandiner kérdésére beszélt arról, hogy kedvezményezettként a NAV-tól kevés információt kapnak a felajánlásokról (például a sikertelen felajánlások esetén a sikertelenség okáról), és azt is csak külön eljárásban tudhatják meg, nem automatikus az adatszolgáltatás a civil szervezetek vagy az egyházak felé.

A Köves által ismertetett adatokból kiderült, hogy 2014-ben 7082-en ajánlották fel az egyházi egy százalékot a MAZSIHISZ-nek, 1450-en pedig az EMIH-nek. A Mandiner kérdésére a rabbi azt mondta, hogy a kutatásban – mivel túl kicsi lett volna a részminta – nem vizsgálták külön a zsidó vallású válaszadókat, de terveznek ebben az évben egy kifejezetten rájuk fókuszáló, nagy mintás kutatást is. Mint mondta, itt a megfelelő minta és a mintavételi eljárás kiválasztása lesz az egyik legnagyobb feladat.