A XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum Petőfi-emléklappal díjazta a „névtelen hősök” mellett Balog Zoltán emberierőforrás-minisztert, Filep Máriát, a páneurópai piknik főszervezőjét, Horváth István volt belügyminisztert, Konrád György írót, Kovács László volt külügyminisztert, Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökét, Németh Miklós volt miniszterelnököt, Pozsgay Imre volt minisztert és Tőkés László református püspököt.
Az 1989-es páneurópai piknik szervezői és a Magyarországra menekült keletnémet családok, polgárok segítői kaptak elismerést a XXI. Század Intézettől és a Terror Háza Múzeumtól hétfőn Budapesten. A Petőfi-emléklap a helytállásért elnevezésű elismerés odaítélésével hetvennél több ember, köztük politikusok és ismeretlen segítők tevékenységét, bátorságát kívánták elismerni, olyanokét, akik – a méltatás szerint – a kommunista diktatúra ideológiai szorítása ellenére is emberséget mutattak.
Elismerést ítéltek oda a keletnémet menekülteket segítő – eddig ismeretlen – „névtelen hősök” mellett az akkor lelkészként tevékenykedő Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek, Filep Máriának, a piknik főszervezőjének, Horváth István volt belügyminiszternek, Konrád György írónak, Kovács László volt külügyminiszternek, Kozma Imre atyának, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökének, Németh Miklós volt miniszterelnöknek, Pozsgay Imre volt miniszternek és Tőkés László református püspöknek. Az elismerést többen nem tudták átvenni a rendezvényen.
Balog Zoltán – aki Angela Merkel német kancellár látogatása miatt csak a rendezvény végén tudott megjelenni és az elismerést átvenni – azt hangoztatta: a szabadság mindig a belülről szabad emberekből indul el. Szerinte a szabadság ereje képes azokat is inspirálni, akik ma azért felelősek, hogy meg is maradjon a szabadság. Azt is mondta, a szabadság nem magától értetődő, annak mindig ára van, hiába gondolják azt ma sokan, hogy ingyen van. A miniszter az elismerés átvétele után felidézte saját 25 évvel korábbi, néhány napig tartó szerepét a csillebérci menekülttáborban, ahol pasztorációs szolgálatot végzett.
Schmidt Mária, a házigazda intézmény főigazgatója méltatásában arról beszélt, hogy a magyarok 1989 nyarán tanúbizonyságot tettek bátorságukról, szolidaritásukról és a felebaráti szeretetükről, és ezzel példát mutattak az egész világnak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az akkori segítségnyújtás csak a mai szemmel számít természetesnek, ám akkor még Magyarország megszállt állam volt, állampárttal, titkosrendőrséggel, és a segítők tevékenysége egyáltalán nem volt veszélytelen és kockázatmentes. A főigazgató-történész köszönetet mondott a segítőknek, és arról is beszélt, ők nagyobb kockázatot vállaltak, mint a hajdani állampárt vezető politikusai.
Azt mondta, az 1989-es piknik olyan mozgásoknak nyitott utat, amelyek eredményeként Közép- és Kelet-Európa államai visszaszerezték nemzeti függetlenségüket, és a két Németország egyesülésével végül Európa is egyesülni tudott. Úgy vélte, mindez nem történhetett volna meg Magyarország és a menekült keletnémeteket segítők nélkül.
Decemberben már hasonló elismeréssel – Petőfi-díjjal – ismerték el a 25 évvel korábbi határ menti piknik főszervezőjét, Filep Máriát és Kozma Imre atyát. A XXI. Század Intézet és a Mol-csoport közös díját ahogy akkor, most is egy, a Terror Háza Múzeumban tartott ünnepség keretében adta át Schmidt Mária.
Ha az állítás az, hogy eddig csupa farizeus volt kormányon, akkor „rendszerváltás” címén nyilvánvalóan nem tőrőlmetszett farizeus hozzáállással kellene indítani a következő ciklust. Francesca Rivafinoli írása.
Lássuk, mit jelent a rendszerváltás, és miért használja a kifejezést rosszul a Tisza! Illetve csak reméljük, hogy rosszul használja, mert ha jól, akkor a rendszerváltás felvet kérdéseket. Szilvay Gergely írása.
A politológus felhívta arra a figyelmet, hogy „Magyarország a rendszerváltások hazája”, és egyik vagyont a másikba áttenni igencsak költséges.
Állítása szerint teljesítik a „rendszerváltás egyik legfontosabb ígéretét”.
Egy 1989-ben készült BBC-riport fiatalok történetein keresztül mutatta meg, milyen volt Magyarország a rendszerváltás előtti hónapokban.
A miniszterjelölt Gyurcsány és Bajnai embere volt, Márki-Zaynak kampányolt, majd a Tisza szigeteknél kötött ki.
Több mint tíz év után közös megegyezéssel megszűnik Such György megbízatása.
A köztársasági elnök soha semmiben nem akadályozta Magyar Pétert.
