Megsértette a magyar állam a tulajdonhoz való jogot, mikor egy korábbi trafikost megfosztott az engedélyétől – mondta ki keddi ítéletében a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság. Az ítélet 15 ezer euró kártérítés megfizetésére is kötelezi a magyar államot.
A magyar állam megsértette a magántulajdont megillető védelmet, amikor 2013-ban megfosztotta Vékony László soproni trafikost engedélyétől, hogy dohánytermékeket áruljon – mondta ki kedden első fokon, nem jogerősen az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban. Vékony László pályázott trafikkoncesszióra, de nem nyert a tenderen.
A bíróság az ítéletben korábbi joggyakorlatára támaszkodva megállapítja, hogy az is a tulajdonhoz való jog sérelmének számít, ha valakitől megvonják egy bizonyos üzleti tevékenység folytatására vonatkozó engedélyét, mivel adott esetben a kérelmező dohány-kiskereskedelmi engedélye a szerződés értelmében a trafikos bevételeinek jelentős hányadát termelő tulajdonát képezte.
Az ügyben a magyar kormány a dohányzás visszaszorítására mint közérdekre hivatkozott. A strasbourgi bírák azonban úgy találták, hogy a korlátozás akkor is aránytalan: a trafiktörvény hatályba lépése és a pályázati határidő között ugyanis csak tíz hónap volt, valamint miután kérelmező megtudta, hogy nem nyert koncessziót, három hónap múlva meg kellett szüntetnie a dohány-kiskereskedelmi tevékenységét.
A strasbourgi bíróság világossá teszi, hogy arról nem mondhat ítéletet, hogy indokolt volt-e, hogy Vékony az új rendszerben ne kapjon engedélyt dohánybolt üzemeltetetésére, mert ehhez nem kapott megfelelő adatokat a felektől. A bíróság szerint ugyanakkor a pályázati folyamat nélkülözte az átláthatóságot és nem tartalmazott garanciákat az önkényes elbírálás ellen. A kérelmezőnek jogorvoslati lehetősége nem volt és nem kapott semmilyen kompenzációt az engedély megvonása miatt.
Bár az ítélet megjegyzi, hogy az engedély megvonása nem a kisajátítással esik egy kategóriába, és feltétlenül a bírói kontroll sem szüksége a tulajonkorlátozás jogszerűségéhez, de az kívánatos lett volna, hogy a kérelmező legalább valamilyen hatóságnál kereshessen jogorvoslatot. Mindezek alapján összességében a jelen ügy a tulajdonhoz való jog korlátozását valósította meg – vonta le a bíróság a következtetést.
A döntés nem kötelezi a magyar jogalkotót a jogsértés megszüntetésére vagy jogszabálymódosításra, ám 15 ezer euró (mintegy 4,77 millió forint) kártérítés és 6000 euró (mintegy 1,9 millió forint) perköltség megfizetésére kötelezi a magyar államot, ha jogerőssé válik. Az ítélet akkor emelkedik jogerőre, ha 3 hónapon belül egyik fél sem fellebbezz ellene, ha mindketten bejelentik, hogy nem kívánnak fellebbezni, vagy ha a testület a fellebbezést elutasítja.
A bírák az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján ítélkeznek, amely első jegyzőkönyvének első cikke védi a magántulajdont, kimondva, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy javait tiszteletben tartsák, tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Átfogó uniós fellépés fog indulni az online zaklatás ellen, a gyermekek és fiatalok védelmének megerősítése érdekében.
Még mindig résen kell lennünk.
„Ami most Brüsszelben zajlik, az súlyos veszélyt jelent a magyar gazdák jövőjére” – mondta strasbourgi riportunkban Dömötör Csaba. Szerinte Ursula von der Leyen ezért is néz szembe bizalmatlansági indítvánnyal, miközben Magyar Péter Brüsszelben újra a magyar érdekek ellen dolgozik.
A baloldalon mindig ugyanaz a vége: ha Péterrel kampányolsz, biztos a bukás.
Magyar Péterék csak akkor tudnának valódi eredményt felmutatni, ha támogatnák a Patrióták bizalmatlansági indítványát – ezt azonban a Tisza elnöke nem engedheti meg magának.
Irgalmatlan méretű kártérítést követelnek Moszkvától.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
