Az európai integráció folyamatában is nagy feladat hárul a kísérlet sikerét tekintve a bölcsészettudományokra, amelyeknek feladata többek közt a múlt kulturális értékeinek továbbadása, és egységben szemléli az embert, valamint jól kiegészíti a tudományközi kutatásokban a természettudományokat. Ez a tanulsága a Magyar Tudományos Akadémián rendezett vitának a bölcsészettudományok hasznáról.
A bölcsészettudomány hasznáról jelentetett meg könyvet Horkay Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiatudományi Intézetének vezetője, így a különféle tudományterületekről szóló beszélgetésekben most a bölcsészet került sorra, amelyről szerda délután vitatkoztak az Akadémia épületében. A beszélgetésben kitértek arra, hogy mi a bölcsészettudomány, miért érzik úgy a művelői, hogy háttérbe szorulnak, mi a bölcsészet és a természettudomány viszonya, milyen haszna van a humántudományoknak, és mi a felelőssége a humánértelmiségnek.
„Ma egy kicsit egyenesebb a hátunk, magasabbra emeljük a tekintetünket, és jobban csillog az arcunk is. Jó áll nektek az űrkutatás” – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós a Liszt Ferenc repülőtéren, miután hazatért Amerikából.
A jogszociológia és jogfilozófia védelmében azért említeni kell, hogy éltek a mi országunkban régen igazi szakemberek is. Nizalowski Attila írása.
Még nem győzték le nyugaton a woke-ideológiát, a pszichológia szakma és az iskolák indoktrináltak, a társadalomtudományban politikai alapon lektorálnak – mondta a brit oktatási szakértő a Mandinernek.
A Szilícium-völgy egyik legismertebb alakja rámutatott: a haladás nem egyenlő azzal, hogy folyamatosan valami jobb fele haladunk. Ebben már komoly felelősségünk van.
A közgazdász professzor szerint a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, így nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
Mindkét politikai oldalon úgy látják, nem kérdés, titokban valóban adóemelést tervezett a Tisza Párt.
És ugyanígy fog titeket is.
