Szinódus: szembeszállnak Ferenc pápával a világ püspökei?

 

A 191 püspök kilenc, nyelvterület alapján megszervezett csoportban dolgozik, s mindegyik csoport választott egy elnököt (moderátor), valamint egy jelentéstevőt(relátor). A csoportok többsége konzervatív szemléletű vezetőkkel állt elő: az egyik francia csoport (Gallicus A) Robert Sarah giuneai bíborost tette meg moderátornak, a másik moderátor Christoph Schönborn bécsi érsek, relátora pedig a XVI. Benedek által kinevezett Joseph André-Leonard brüsszeli prímás. A három angol csoportból az egyik (Anglicus A) a tradicionalista Raymond Leo Burke amerikai kuriális bíborost tette meg moderátornak, a másik pedig Wilfrid Fox Napier dél-afrikai érseket. A három olasz csoportból a másodiknak a moderátora Angelo Bagnasco bolognai érsek lett, az első spanyol csoporté pedig Robles Ortega mexikói bíboros. 

 

Ők mind konzervatívnak számítanak – az afrikai főpásztorokról tudni lehet, hogy kollektíven ellene vannak az újraházasodottak áldozása engedélyezésének, mivel az afrikaiak az egyértelmű erkölcsi útmutatást szeretik, és nehéz volna a poligámia ellen küzdeni, ha a német bíboros, Walter Kasper állítólag a pápa által is támogatott álláspontja győzedelmeskedik, miszerint áldozáshoz és gyónáshoz kell engedni az elvált és újraházasodott katolikusokat. 

 

Burke bíboros (egy vele készült videóinterjút itt tekinthet meg) megválasztása azért is érdekes, mert eddig a katolikus közvélemény úgy tudta, hogy tradicionalista nézetei miatt Burke-től még konzervatív társai is távol tartják magukat – a legutóbbi hírek szerint pedig az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának (a Szentszék legfelsőbb bírósága és egyik legfontosabb szerve) 61 éves prefektusát Ferenc pápa a Máltai Lovagrend élére szeretné „száműzni” kinevezési idejének lejártával, ami egyébként a kiöregedett főpásztorok nyugdíjas pozíciója szokott lenni.

 

A portugál püspöki kar honlapja szerint Ferenc pápa azzal válaszolt a püspöki szinódus lépésére, hogy minden előzetes bejelentés nélkül kinevezett hat hozzá közel álló, liberálisnak számító főpásztort a szinódus zárójelentését összeállító bizottságba, amelyet a konzervatívokhoz sorolt magyar bíboros, Erdő Péter vezet, mint a szinódus főrelátora. A hat személy: a olasz Gianfranco Ravasi bíboros, az amerikai Donald Wuerl bíboros, Victor Manuel Fernández tiburniai érsek (Argentína), Peter Kang dél-koreai püspök, Carlos Aguiar Retes mexikói érsek és  Adolfo Nicolás Pachon jezsuita rendfőnök (egy vele készült interjú itt olvasható).

 

A Rorate Caeli arról is tájékoztat, hogy míg a Vatikán sajtóosztályának naponta kiadott közleményei, amelyek nevek említése nélkül foglalják össze az aznapi előadások tartalmát, azt a látszatot keltik, mintha a liberális álláspont lenne túlsúlyban az üléseken, igazából ez nem igaz. A La Stampa olasz napilap azt írta: Gerhard Müller bíboros, a Hittani Kongregáció XVI. Benedek által kinevezett, a konzervatív oldalt erősítő prefektusa nemrég azt nyilatkozta, hogy be kellene engedni az ülésekre a média képviselőit (az újságírók, amikor kiderült, hogy nem vehetnek részt az üléseken, azzal tiltakoztak: a Ferenc pápai nyitottság jegyében be kellene őket engedni), mivel „minden kereszténynek joga van hozzá, hogy tájékoztassák püspöke tevékenységéről”. Az összefoglalókban ráadásul a felszólalásokra adott reakciók sincsenek belefoglalva. 

 

A püspöki szinódus rendkívüli ülését még 2013 októberében hívta össze mostanra a szentatya, hogy a püspöki testület megvitassa a családot érő kihívásokat. A számos megvitatandó témakör egyike, amely a legnagyobb érdeklődést váltja ki, az elváltak és újraházasodottak áldozásának kérdése, amelyet elsősorban a német püspökök szeretnének engedélyezni, élükön Walter Kasper bíborossal. Kasper Ferenc pápa egyik kedvenc teológusa, őt kérte fel a 2014 februári, a szinódust előkészítő bíborosi konzisztórium nyitóelőadásának megtartására is, azonban Kaspert akkor 85-15 arányban leszavazták a bíborosi kollégium tagjai. A mostani szinódust 2015 őszén követi egy rendes ülés. A püspöki szinódus intézményét VI. Pál pápa hozta létre a püspöki kollegialitás gyakorlására a II. Vatikáni Zsinat vége előtt, 1965-ben. A testület utoljára 2005-ben ülésezett XVI. Benedek vezetésével, akkor az Eucharisztia volt a téma. A püspöki szinódus döntést nem hozhat a pápa helyett, csak tanácsadói státusza van.