Az elváltak és polgárilag újraházasodottak áldoztatásának engedélyezése az október 5–19. közötti püspöki szinódus egyik központi vitatémájának ígérkezik, az üléstermen belül és kívül is. A katolikus egyház tanítása kimondja, hogy azok, akik az előző egyházi házasságuk érvénytelenítése nélkül kötöttek újra polgári házasságot, csak abban az esetben járulhatnak szentáldozáshoz, ha új partnerükkel „fivérként és nővérként”, a szexuális együttléttől tartózkodva élnek együtt.
„A lelkipásztori gyakorlat nem mondhat ellent az egyház tanításának” – írja Pell bíboros, Sydney volt érseke az Ignatius Press kiadónál október elsején megjelenő új könyve, a The Gospel of the Family (A család evangéliuma) előszavában. „Úgy nem tudjuk megőrizni a házasság felbonthatatlanságát, ha megengedjük, hogy az újraházasodottak is magukhoz vegyék az Eucharisztiát.”
A bíboros könyvében az egyház hagyományos tanításának világos újrafogalmazására kéri a szinódust, elkerülendő egy olyan széles körű tiltakozáshullám kibontakozását, mint ami 1968-ban történt, amikor VI. Pál pápa megerősítette a fogamzásgátlást elítélő katolikus tanítást.
Az októberi szinódusra készülő Pell új kötetében így fogalmaz: „Minél hamarabb veszik tudomásul a megbántottak, a langyosak és a kívülállók, hogy alapvető doktrinális és pasztorális változásokra nem kerül majd sor, annál könnyebb lesz megelőzni és eloszlatni az ilyen és ehhez hasonló tanítások megerősítését követő csalódás okozta felháborodást.”
„A monogám, felbonthatatlan, szent házasság katolikus-keresztény hagyományának megőrzéséhez a következő hónapokban kulturált, körültekintő, de következetes párbeszédre, ha úgy tetszik, vitára lesz szükség.
Pell bíboros szerint „egészséges közösségek nem összpontosítják teljes figyelmüket periferiális témákra, és emellett sajnos igen kicsi azon elvált és újraházasodott katolikusok száma, akik fontosnak tartják, hogy engedélyezzék számukra az áldozást”.
„Főleg azon európai egyházak harcolnak ezért a változásért, ahol kevés a templomba járó, illetve az elváltak egyre nagyobb számban döntenek úgy, hogy nem házasodnak újra” – írja az ausztrál bíboros. Majd így folytatja: „Ez a kérdés szimbolikus jelentéssel bír a katolikus hagyomány támogatói és támadói számára egyaránt: a kereszténység minden ellenzője azt várja, hogy az egyház végül beadja a derekát ebben a kérdésben.”
Pell bíboros elismerte, hogy az irgalmasság gyakorlása – aminek a fontosságát Ferenc pápa és Kasper bíboros is kiemelte – központi probléma, ha házasságról, szexualitásról, megbocsátásról és a szentáldozásról van szó. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az irgalom és a hűség, valamint az igazság és a kegyelem közti létfontosságú kapcsolatokra: „Jézus, bár nem ítélte el a házasságtörő asszonyt, sőt megmentette a megkövezéstől, addigi életének változatlan folytatására sem biztatta – azt mondta neki: »Menj, de többé ne vétkezzél!«”.