A Magyar Nemzeti Bank kötelező érvényű iránymutatást tett közzé, hogy milyen módszertan szerint számoljanak el a bankok adósaikkal az árfolyamréssel kapcsolatban. Eszerint a múltbeli túlfizetéseket a múltbeli tőketartozást csökkentő tételként kell majd elszámolni, tehát hónapról hónapra újra kell számolni a hiteleket. A bankok nem örülnek, a veszteségek jóval meghaladhatják az eddig becsült értéket.
A devizahiteles törvény értelmében a bankoknak a törvény hatályba lépése után 90 napjuk lesz, hogy elszámoljanak ügyfeleikkel az árfolyamrés tekintetében, ugyanis a vételi és eladási árfolyam helyett egységesen az MNB hivatalos árfolyamát kell alkalmazni visszamenőleg. A törvény azonban így is teret adott különböző számítási módszerek alkalmazásának: épp ezért kötelező érvényű iránymutatást tett közzé a jegybank, amelyben megszabja, pontosan hogyan számoljanak a bankok.
Az nyilvánvaló volt, hogy a tőketartozásból vonják majd le az árfolyamrés miatti túlfizetéseket, azonban az MNB útmutatása szerint a múltbeli túlfizetéseket a múltbeli tőketartozást csökkentő tételként kell majd elszámolni, tehát hónapról hónapra újra kell számolni a hiteleket. Összességében tehát két tétel is csökkenti a tartozást: a folyósítási árfolyam változása miatt kisebb lesz az eredeti tőketartozás, és ennek összege gyorsabban is csökken, mivel a túlfizetéseket visszamenőleg tőketörlesztésként számolják majd el.
Így a bankok másfélszer akkora veszteséget könyvelhetnek el, mint amire eredetileg számítottak. Az MNB iránymutatása ugyan nem jogszabály, így elvileg nem kötelező, azonban ez alapján fognak ellenőrizni, így borítékolható, hogy büntetésre számíthat az a bank, amely más képlet alapján számol – írja a Portfolio.hu.
A bankok azt kifogásolják, hogy az MNB nem adhatna ebben a kérdésben gyakorlatilag kötelező iránymutatást, és erre a devizahiteles törvény sem hatalmazza fel a jegybankot. Az a számítási mód, miszerint a túlfizetéseket a tőketartozásból kell levonni ellentétes a Ptk-val, amely szerint a sorrend ellentétes: először a költségekre, aztán a kamatokra, és csak végül a tőketartozásra fordítandók a törlesztett összegek – idézi a bankok aggályait a portál.
A bankok szerint a túlfizetést nem szabadna előtörlesztésként elszámolni, és a devizahiteles törvény alapján az árfolyamréssel leginkább a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint lehetne elszámolni, vagyis pusztán a vagyoni előnyt visszatéríteni, legfeljebb késedelmi kamattal, de nem újraszámolni az egész hitelt.
A Portfolio.hu által megkérdezett bankok kilátásba helyezték, hogy bírósághoz fordulnak az MNB módszertana miatt, sőt ha esetleg időközben törvényt alkotna a parlament a pontos számítási módszerről, akkor az Alkotmánybíróságon, vagy az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
A képviselő a vele szemben megfogalmazott gyanúsítást alaptalannak tartja, ezért ellene panasszal élt.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Már 91,8 milliárd forintnyi vagyont foglaltak le az MNB-ügyben, miközben közel száz ember került a hatóságok látókörébe.
Novák Katalin szabadon dönthetett 2 éve a kegyelem megadása mellett, de az ügy politikai súlyát és következményeit rosszul mérte fel. Király K. András írása.
Még május elején tett feljelentést a jegybak új vezetése hatáskör túllépésével elkövetett hivatali visszaélés bűntettének gyanújával.
Romániában folytatja karrierjét.
„Megmutatom, hogyan hamisít, hazudik, manipulál és uszít Magyar Péter” – fogalmazott a Mi Hazánk Mozgalom elnöke.
