A Magyar Nemzeti Bank kötelező érvényű iránymutatást tett közzé, hogy milyen módszertan szerint számoljanak el a bankok adósaikkal az árfolyamréssel kapcsolatban. Eszerint a múltbeli túlfizetéseket a múltbeli tőketartozást csökkentő tételként kell majd elszámolni, tehát hónapról hónapra újra kell számolni a hiteleket. A bankok nem örülnek, a veszteségek jóval meghaladhatják az eddig becsült értéket.
A devizahiteles törvény értelmében a bankoknak a törvény hatályba lépése után 90 napjuk lesz, hogy elszámoljanak ügyfeleikkel az árfolyamrés tekintetében, ugyanis a vételi és eladási árfolyam helyett egységesen az MNB hivatalos árfolyamát kell alkalmazni visszamenőleg. A törvény azonban így is teret adott különböző számítási módszerek alkalmazásának: épp ezért kötelező érvényű iránymutatást tett közzé a jegybank, amelyben megszabja, pontosan hogyan számoljanak a bankok.
Az nyilvánvaló volt, hogy a tőketartozásból vonják majd le az árfolyamrés miatti túlfizetéseket, azonban az MNB útmutatása szerint a múltbeli túlfizetéseket a múltbeli tőketartozást csökkentő tételként kell majd elszámolni, tehát hónapról hónapra újra kell számolni a hiteleket. Összességében tehát két tétel is csökkenti a tartozást: a folyósítási árfolyam változása miatt kisebb lesz az eredeti tőketartozás, és ennek összege gyorsabban is csökken, mivel a túlfizetéseket visszamenőleg tőketörlesztésként számolják majd el.
Így a bankok másfélszer akkora veszteséget könyvelhetnek el, mint amire eredetileg számítottak. Az MNB iránymutatása ugyan nem jogszabály, így elvileg nem kötelező, azonban ez alapján fognak ellenőrizni, így borítékolható, hogy büntetésre számíthat az a bank, amely más képlet alapján számol – írja a Portfolio.hu.
A bankok azt kifogásolják, hogy az MNB nem adhatna ebben a kérdésben gyakorlatilag kötelező iránymutatást, és erre a devizahiteles törvény sem hatalmazza fel a jegybankot. Az a számítási mód, miszerint a túlfizetéseket a tőketartozásból kell levonni ellentétes a Ptk-val, amely szerint a sorrend ellentétes: először a költségekre, aztán a kamatokra, és csak végül a tőketartozásra fordítandók a törlesztett összegek – idézi a bankok aggályait a portál.
A bankok szerint a túlfizetést nem szabadna előtörlesztésként elszámolni, és a devizahiteles törvény alapján az árfolyamréssel leginkább a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint lehetne elszámolni, vagyis pusztán a vagyoni előnyt visszatéríteni, legfeljebb késedelmi kamattal, de nem újraszámolni az egész hitelt.
A Portfolio.hu által megkérdezett bankok kilátásba helyezték, hogy bírósághoz fordulnak az MNB módszertana miatt, sőt ha esetleg időközben törvényt alkotna a parlament a pontos számítási módszerről, akkor az Alkotmánybíróságon, vagy az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
Egyenes beszéd.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Végre valóban egy szintre kerültünk Ausztriával.
Két nagyon fontos lépésről számolt be a miniszterelnök.
Bod Péter Ákos közgazdász az Öt új műsorában arról beszélt, hogy a forint fenntartását „túlzottan kockázatosnak és költségesnek tartja”.
„Nem feltétlenül készpénzt küldenek, de nagyértékű informatikai szolgáltatásokat. A Tisza Párt természetesen ezért nem fizet” – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Klubesten.
Az Ukrajnának tett felelőtlen ígéretek a vesztünket okozzák Röttgen szerint.
