Támogatják a kárpátaljaiakat az európai reformátusok

A mintegy negyven résztvevő 25 tagegyházat és európai társszervezetet képviselt a lengyel fővárosban az európai reformátusság március 27-28-án tartott éves rendes találkozóján, ahol a magyar tagegyházak is szép számban képviseltették magukat szerte a Kárpát-medencéből.

A lengyel reformátusságot a kommunizmus alatt ért hátratételekről és a kilenc gyülekezetében csupán 4000 tagot számláló közösség mai kihívásairól tartott beszámolón hat lelkész is részt vett szerte az országból.

A találkozás célja mindazonáltal nem a múltfeltárás és visszatekintés, hanem annak a kritikus megvitatása volt, hogy mennyire megalapozott szociológiailag a „posztkommunizmus” jelenségéről beszélni és azt felelőssé tenni a kelet-európai egyházak nehézségeiért, esetleges alkalmatlanságukért.ű

Hámori Ádám szociológus, a Károli Gáspár Református Egyetem tanársegédje elmondta: bizonyossá vált, hogy nem támasztható alá az a feltételezés, amely akár az egyéni kegyesség, személyes vallásos hit, vallásgyakorlat vagy az intézményes keresztyénség tekintetében tipikusan kelet-európai utat vélelmez. Nincsen ugyanis szociológiai megfigyelésekkel körülírható egységes „posztkommunista" jelenség: mind nyugaton, mind keleten eltérő folyamatok figyelhetők meg, amelyekben a szekularizáció, vallási individualizáció és a vallási megújulás tézisei egyaránt alkalmazhatók. Ugyanakkor átfogó „trendek" is tetten érhetők, ami a nyugat- és kelet-európai egyéni és intézményes vallásosság konvergenciáját mutatják: nyugaton összességében tartósan csökken, míg keleten növekszik a vallásosság, jóllehet utóbbi alapvetően kulturális jelenség és az ortodox és katolikus országokban megfigyelhető egyházi növekedés alapozza meg.

A résztvevők megemlékeztek a kritikus ukrán helyzetről is és meghallgatva a kárpátaljai reformátusokról szóló beszámolót úgy határoztak, hogy levélben fejezik ki együttérzésüket és támogatásukat a magyar református egyházzal. „Aggodalommal hallgattuk az ukrán helyzetről, különösen is a kárpátaljai magyar kisebbségről szóló beszámolókat. Biztosítjuk a Kárpáraljai Református Egyházat és az egész magyar közösséget imádságos együttérzésünkről" – áll a levélben, amely egyben az ukrán magyar kisebbség tanúságtételét és megbékélésért folytatott küzdelmét is méltatja. A Zán Fábián Sándor püspöknek címzett levelében a REV támogatásáról biztosítja a kárpátaljaiakat és készségét fejezi ki arra, hogy akár személyes látogatással is nyomatékosítsa kiállását a közösség mellett.

Az egyházak végeredményben újraválasztották a korábbi vezetőtestületet és megerősítették az ellenjelölt nélkül induló elnököt, Jan-Gerd Heetderks lelkészt, a holland börtönlelkészség igazgatóját és titkárként Alexander Horsburgh skót lelkészt. A két al-elnöki tisztségre négyen pályáztak. Közülük Matina Wasserloos-Strunk német politológusnak, a Német Református Szövetség elnökségi tagjának és Ódor Balázs református lelkésznek szavazott bizalmat a közgyűlés. Az újonnan választott vezetőtestület legközelebb Spanyolországban ülésezik.