Börtönbe kerülhet a budapesti férfi, aki lehallgatta a családját
A Btk. szerint a tiltott adatszerzés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A felülvizsgálati eljárás után a Kúria helyben hagyta a jogerős, részben felfüggesztett börtönbüntetést kiszabó döntést, mivel a legfelsőbb bírói fórum szerint a vádlottak tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült az alapeljárásban. A védők a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak.
A West-Balkán ügy két, korábban jogerősen börtönbüntetésre ítélt vádlottja azért fordult a Kúriához, mert álláspontjuk szerint az alapeljárásban sérült a tisztességes eljáráshoz való joguk, és a bíróság az indokolási kötelezettségének sem tett megfelelően eleget. A Kúria a felülvizsgálati indítványt elutasította és hatályában fenntartotta a három év négy hónapos, illetve két év nyolc hónapos, részben felfüggesztett börtönbüntetést.
A Kúria szóbeli indokolásában hangsúlyozta, hogy – a védők álláspontjával szemben – a tisztességes eljárás sérelme és az indoklási kötelezettség megsértése nem igazolódott. A Kúria szerint a vádlottak - a védői felvetésekkel ellentétben – megsértettek egyes alacsonyabb rendű jogszabályokat, ami végül három fiatal lány halálához vezetett. A beengedett fiatalok létszámához képest nagyon kevés volt a rendész, ami már önmagában jelentős kockázatot jelentett. A közvetlen veszélyhelyzetet pedig az idézte elő, hogy a szórakozóhely szűk lépcsőházában ellenőrizhetetlen tumultus alakult ki. A Kúria szerint megelőzhető lett volna a tragédia, ha lassabban engedik be a fiatalokat és több biztonsági őr felügyeli mozgásukat.
A foglalkozási szabályszegéssel kapcsolatban a szóbeli indokolás kitért arra is, hogy a bírói gyakorlat szerint az élet és testi épség megóvásával kapcsolatos szakmai szabályokat, szokásokat akkor is figyelembe kell venni és betartásukat számon kell kérni, ha azokat egyébként nem rögzítették jogszabályban.
A vádlottak tagadták bűnösségüket, arról beszéltek, hogy sajnálják ami történt, lehet, hogy itt-ott hibázhattak, de bűncselekményt nem követtek el, ezért kérik felmentésüket. Az ügyvédek a korábbi perbeszédekben nem egyszer szóltak más vádlottak, illetve a hatóságok felelősségéről, és arról, hogy saját védencük ártatlan.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2012-ben mind a négy vádlottat bűnösnek mondta ki halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésben. A bíróság első fokon, nem jogerősen két év nyolc hónap végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki mind a négy vádlottra. Fellebbezések után tavaly áprilisban a Fővárosi Törvényszék másodfokon két vádlottra három év négy hónapot szabott ki, amelynek felét két évre felfüggesztette, a két másik vádlottnak az első fokon kiszabott két év nyolc hónapos büntetésének felét szintén két évre felfüggesztette.
A négy vádlottból ketten fordultak a Kúriához felülvizsgálati indítvánnyal. Az ügyvédek azt kérték, hogy bűncselekmény hiányában mentsék fel védencüket, illetve enyhébb bűncselekményért enyhébb büntetést szabjanak ki vagy új eljárást rendeljenek el. Időközben a két vádlott megkezdte jogerős szabadságvesztés-büntetésének letöltését, így rabruhában, bilincsben hozták őket a kúriai tárgyalásra.
Korábban Békefi László, a sértettek egyik jogi képviselője újságíróknak elmondta: más eljárások is indulnak az ügyben. Már készül a kereset a kártérítés ügyében, továbbá várhatóan nyáron kezdi tárgyalni a bíróság azt a pótmagánvádas eljárást, amelyet két ember ellen kezdeményeztek. Ugyanakkor a védelem a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a hatóságok megsértették a tisztességes eljárás követelményét.