„Miért gyűlöli már-már fanatikusan a Magyar Szocialista Párt, Bajnaiék és Gyurcsányék bulija a keleti nyitást? Mitől félnek? Nem szeretik Moszkvát, rendben, kínos a saját árulással naponta szembesülni. De Pekinget is inkább csak átvernék, offshore nyerészkedésbe vásárolnák bele magukat, miközben festői szigeteken számlabizniszt űznek.
Mitől félnek, a bulijukat már tisztára mosták, nemegyszer. Fletó is szabadon, mi kell még?
Miért nem lehet egyszer végre Magyarországra gondolni? Arra, amely nem eladó, és nem eladható? Értem, értjük a nyugati barátok kedvességét. Öklendezünk is rajta, gyakorta, undorral.
Van merre mennünk. Ez nem egy út, ez egy lehetőség, ahol többen is elférünk.
Ha úgy akarjuk, ha úgy teszünk érte, az Európai Unió összefér Kínával, Oroszországgal, a Kaukázus országaival és igen, Törökországgal is. Ez nem könnyű, bizonyos esetekben irgalmatlanul nehéz, de ez az, ami mindannyiunkat előre visz. Értékeljük a török gesztust, amikor megszüntetik Magyarország vízumkötelezettségét. Értékeljük az oroszok paksi segítségét, a kínaiakkal épített belgrádi vonatot.
Magyarország jó utat választott.
Magyarország függetlenségét.”