„Csakhogy a pornó nem OK. Ez itt az elvi kérdés. Mi a baj a pornóval?
A pornóval az a baj, hogy az emberi méltóságot rombolja le, mert megszünteti a személyiséget. A testet tárgyiasítja, leválasztja az emberi személyiség egészéről, s ezzel egy megengedhetetlen redukciót hajt végre, azt üzenve, hogy a szexuális aktus nem az emberi személyiség egészének az eseménye, hanem pusztán a testté .
Tartózkodnék most minden álszent, képmutató attitűdtől, amely miközben a pornót hangosan szídja, titokban élvezi.Tartózkodnék most minden jól ismert, s egyes keresztyén körökben ma is élő klisétől, hamis dualizmustól, mely a testben, a szexualitásban már eleve csak bűnt lát, s az emberi testet nem tekinti semmi másnak, csak a bűn fészkének.
Minden, amit az emberi sors hozhat, testben történik. Sőt a test annyira fontos, mint ezt karácsonykor megtudjuk, hogy még az Ige is testté lett, azt üzenve, hogy az emberi személyiség üdvössége sem valósulhat meg test nélkül (“hiszem a test feltámadását”). Sajnos, a nyugati szellemtörténetnek ez a jól ismert platónista dualizmusa ( “a test a lélek börtöne”, stb.) hosszan tartó zavart és félreértéseket okozott a keresztyénségen belül is, sőt, a testhez való viszonyban egészen szélsőséges, mi több, beteges jelenségeket is tudott produkálni. Létrejött egy olyan hamis képzet mintha bizony a szexualitás maga már bűn lenne, sőt mintha a szexualitás lenne a bűn már-már kizárólagos terepe. Ráadásul ez a hamis dualizmus teljesen félremagyarázta, s ezzel sokszor hiteltelenítette a lelkiség fogalmát is, hiszen a “lelki”-nek olyan tartalmat adott, mintha bizony az szemben állna mindennel, ami úgymond “testi”. Nem kevés nyomorúságtól, hamis bűntudattól, a rosszul értelmezett testiség elfojtásának és elnyomásának zűrzavaros következményeitől kímélhette volna meg magát a nyugati ember, ha ez a hamis dualizmus nem hatotta volna ennyire át a hétköznapjait.
Talán az sem véletlen, hogy a nyugati modernitásban ismert szabadságtörekvések némelyike éppen eme hamis dualizmus által elfojtott testiségre adott szélsőséges válaszok. A test felszabadítására tett kísérletek.
Csakhogy a pornó sem mentes eme hamis dualizmustól. A pornóval nem az a probléma hogy a testiség már önmagában, vagy a szexualitás mint olyan már eleve bűn lenne. A pornónak az antropológiája a rossz, mert csakúgy, mint a fentebb jelzett dualizmus, megszünteti az ember egységét, s úgy gondolja, hogy az ember “részekből” áll, s a test leválasztható az emberi személyiség egészéről. Hamis, ha úgy tetszik bűnös, mert a testet tárgyiasítja, az emberi személyiséget kettéhasítja, a szexualitást lélektelenné teszi, s ezáltal épp az emberi személyiséget szünteti meg. Az emberi méltóságot rombolja le.”