Kovács András, kúriai tanácselnök az MTI-nek elmondta: a bírák rendszeresen felülvizsgálják, hogy fennállnak-e az idegenrendészeti őrizet elrendelésének okai, ehelyett azonban azt kéne vizsgálni, hogy az idegenrendészeti őrizet céljának megvalósulására van-e reális esély.
A kérdést vizsgáló kúriai joggyakorlat-elemző csoport vezetője hangsúlyozta: az idegenrendészeti őrizet célja, hogy a jogellenesen Magyarországon tartózkodó személyt visszajuttassák hazájába. Ezért az őrizet szükségességét e célra tekintettel kellene megítélni, nem csupán olyan, az őrizet elrendelésére okot adó körülmények vizsgálatával, mint például a szökés veszélye. Ez pedig többnyire fennáll, hiszen ezekben az ügyekben éppen olyanokról van szó, akiknek jellemzően nincsenek társadalmi kapcsolataik, és alapvető céljuk eljutni valamely nyugat-európai országba, a jobb élet reményében.
Ha viszont nincs rá reális esély, hogy az érintett személyt a hazájába visszajuttassák, akkor semmi értelme az egyébként bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsított emberek akár egy éven át tartó fogva tartásának - mondta a kúriai tanácselnök, megjegyezve, hogy vannak országok, például az arab világban, amelyek nem működnek együtt jogellenesen külföldön tartózkodó állampolgáraik hazaszállításában.Ilyen esetekben okafogyottá válik az őrizet, aminek egyébként kifejezetten az az oka, hogy a kiutasítás végrehajthatóságát biztosítsa.
Miután a nemrég módosított szabályozás szerint Magyarországon 60 naponta kell a bírónak felülvizsgálnia az idegenrendészeti őrizetet és döntenie a meghosszabbításáról, a Kúria szerint a második meghosszabbítás, azaz 120 nap elteltével úgy kell tekinteni, hogy a kiutasítás várhatóan nem lesz eredményes. Ez a gyakorlat nemcsak emberi jogi szempontból megnyugtatóbb, hanem az őrizet költségeit és a bíróságok munkaterheit is csökkenheti - mondta a szakember.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A német kormányszóvivő már arról beszélt, hogy migránsok befogadása helyett helyben kell segíteni.
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
Teherán álláspontja szerint Ukrajna lépései túlmutatnak a védekezési együttműködésen.
A beszámolók szerint az idős asszony éppen a templomból tartott hazafelé.
A döntésben szerepet játszik a külföldön kialakított egzisztencia, a biztonsági helyzet bizonytalansága, valamint az ukrán gazdaság várható nehézségei.
Christopher Landau szerint az ENSZ elveszítette fő küldetését, és másodlagos kérdésekben ragadt le.
Szerinte a játékosoknak nagyobb a felelősségük, mint az edzőknek.
Mindent megtesznek azért, hogy befolyásolják a szavazókat – állapította meg a Magyar Nemzet.
