Kúria: Jogos a magyar idegenrendészetet ért ENSZ-kritika

A kérdést vizsgáló kúriai joggyakorlat-elemző csoport vezetője hangsúlyozta: az idegenrendészeti őrizet célja, hogy a jogellenesen Magyarországon tartózkodó személyt visszajuttassák hazájába. Ezért az őrizet szükségességét e célra tekintettel kellene megítélni, nem csupán olyan, az őrizet elrendelésére okot adó körülmények vizsgálatával, mint például a szökés veszélye. Ez pedig többnyire fennáll, hiszen ezekben az ügyekben éppen olyanokról van szó, akiknek jellemzően nincsenek társadalmi kapcsolataik, és alapvető céljuk eljutni valamely nyugat-európai országba, a jobb élet reményében.

Ha viszont nincs rá reális esély, hogy az érintett személyt a hazájába visszajuttassák, akkor semmi értelme az egyébként bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsított emberek akár egy éven át tartó fogva tartásának - mondta a kúriai tanácselnök, megjegyezve, hogy vannak országok, például az arab világban, amelyek nem működnek együtt jogellenesen külföldön tartózkodó állampolgáraik hazaszállításában.Ilyen esetekben okafogyottá válik az őrizet, aminek egyébként kifejezetten az az oka, hogy a kiutasítás végrehajthatóságát biztosítsa.

Miután a nemrég módosított szabályozás szerint Magyarországon 60 naponta kell a bírónak felülvizsgálnia az idegenrendészeti őrizetet és döntenie a meghosszabbításáról, a Kúria szerint a második meghosszabbítás, azaz 120 nap elteltével úgy kell tekinteni, hogy a kiutasítás várhatóan nem lesz eredményes. Ez a gyakorlat nemcsak emberi jogi szempontból megnyugtatóbb, hanem az őrizet költségeit és a bíróságok munkaterheit is csökkenheti - mondta a szakember.