Újabb, ez alkalommal világi szakértőkből álló bizottságot nevezett ki Ferenc pápa a Vatikán gazdasági-adminisztrációs működésének reformjára – közölte a Szentszék pénteken.
Hét olasz és külföldi jogász, közgazdász, pénzügyi és vállalati szervezési szakértő, valamint Lucio Angel Vallejo Balda prelátus, a vatikáni gazdasági ügyek prefektúrájának titkára kapott helyet a bizottságban, melynek elnöke a mexikói Joseph Zahra, a prefektúrával már eddig is együttműködő nemzetközi revizor lett.
A csoport feladata a Vatikán gazdasági-pénzügyi és adminisztrációs működésének átvizsgálása lesz az egyszerűsítés, a racionalizálás és az átláthatóság megteremtése érdekében – hangoztatta a vatikáni közlemény. A bizottság javaslatokat dolgoz ki Ferenc pápa számára többek között a pápai állam gazdasági hivatalainak reformjára és a vatikáni források pazarlásának elkerülésére.
A VaticanInsider hírportál szerint a bizottság megalakításával az egyházfő az eddig a gazdasági kérdésekkel foglalkozó vatikánvárosi Kormányzóság és a vatikáni ingatlanokat felügyelő Apostoli Szék Vagyonkezelőségének (Apsa) tevékenységét akarja átvizsgáltatni. Nunzio Scaranót, az Apsa volt elnökségi tagját júniusban vette őrizetbe az olasz pénzügyőrség húsz millió eurónak Svájcból Olaszországba való illegális átutalása miatt.
Ez a harmadik bizottság, melyet Ferenc pápa márciusi megválasztása óta a vatikáni intézmények reformjára létrehozott: az egyházfő az utóbbi hónapokban már bizottságot alakított az IOR vatikáni bank működésének átalakítására, valamint bíborosi bizottságot az egyház irányításának reformjára, amelynek tagjai októberre nyújtják át első javaslataikat a pápának.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A vártnál is sokkal jobb inflációs adatot közölt szerda reggel a KSH, ezzel két hónapja a jegybanki célsáv alatt mozog a fogyasztói árak emelkedése. Ilyen adatra még az elemzők sem számítottak, az iráni háború úgy tűnik, nem rengette meg a magyar gazdaságot.
Mutatjuk a számokat!
Hiperinfláció és államcsőd – „csak” ilyen következményei lehetnek, ha megvalósul a Magyar Péterék terve.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében 1,9 százalékkal zsugorodott. Egyetlen negyedév alatt.
Az amerikai elnök szerint a konfliktus lezárása már belátható közelségben van, miközben Teherán feltételekhez kötné a Hormuzi-szoros megnyitását.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Egy kép többet mond ezer szónál.
Nagy reményekkel érkezett, de nem váltotta be azokat.
