Egyházfő hiányában nyolc év óta először elmaradt a vasárnapi Úrangyala-imádság, miközben a Rómába érkező bíborosok a XVI. Benedek által titkosított Vatileaks-dosszié tartalmáról is tanácskozni kívánnak a hétfőn kezdődő találkozóikon.
Száz fős, többségében olasz zarándokcsoport imádkozott vasárnap délben a pápai lakosztálynak a Szent Péter térre néző ablaka alatt, miközben a turisták a zárva maradt pápai ablakot fotózták. XVI. Benedek 2005-ös megválasztása óta először maradt el az Angelus. A lemondott pápa helyett egyre több bíborost látni a Vatikán körüli utcákon. Az új egyházfő megválasztására Rómába szólított bíborosok egymás után érkeznek meg és a konklávéig szabadon mozoghatnak és nyilatkozhatnak.
Hétfőn kezdik meg a kongregációkban való tanácskozást az egyházról, amelynek során a konklávé időpontjáról is döntenek. „A kongregációkban a 80 évesnél fiatalabb pápaválasztó és az idősebb nem pápaválasztó bíborosok is részt vesznek. A több napig tartó tanácskozáson mindenki szabadon szót kérhet akármilyen témában. Az esetleges pápautód keresése csak ezután kezdődik” – mondta el a nyolcvan év feletti, portugál Jose Saraiva Martins, a Szentté Avatási Kongregáció nyugalmazott prefektusa az Il Messaggero római napilapnak.
Hozzátette: „a konklávéba belépő összes bíborosnak ugyanakkora esélye van, hogy pápává válasszák. A sajtó nem érti meg, hogy az egyház nem Dan Brown könyve és a pápaválasztás nem olyan, mintha új államfőt választanának”. „Nem az számít, milyen színű vagy nemzetiségű lesz az új egyházfő, ennél sokkal több kell hozzá” – hangoztatta a hetvenéves Oscar Rodriguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek az olasz televíziónak. Elmondta, hogy a 2005-ös konklávén bíborostársai rá is szavaztak: „amikor az ember meghallja a saját nevét, félelem fogja el. A pápaság nem olyan megbízatás, amelyre az ember vágyna, de amikor az Úr erre szólít, erőt is ad hozzá”.
Maradiaga hangsúlyozta, hogy a kongregációkon téma lesz a Vatileaks-dosszié is. „A konklávéba való belépés előtt tudnunk kell, mi van benne és kit érint a bíborosok közül” - fogalmazott. XVI. Benedek lemondása előtt titkosította a bizalmas vatikáni dokumentumok kiszivárogtatási ügyéről készített jelentést. Ennek szerzői, Julian Herranz, Jozef Tomko és Salvatore De Giorgi nyolcvan év feletti bíborosok azonban részt vesznek a konklávén és a titoktartás megsértése nélkül „hasznos információkkal szolgálhatnak”.
A Corriere della Sera napilapnak nyilatkozó hetvenéves Ruben Salazar Gomez bíboros, bogotai érsek kijelentette, hogy „az egyetemes egyház sokkal több és fontosabb mint a római kúrián belüli ilyesfajta ügyek”. A bíborosok közül egyesek gyors konklávét jósoltak, mások szerint a mostani pápaválasztás hosszúnak ígérkezik. Az Il Messaggero vasárnap négy bíborosra szűkítette az esélyes pápajelölteket, Marc Ouellet quebeci, Erdő Péter esztergom-budapesti, Odilo Scherer Sao Paulo-i és Angelo Scola milánói érsekre. Az olasz sajtó szerint azonban „nemcsak a pápa számít”, hanem az is, kit választ maga mellé szentszéki államtitkárnak.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Csodálatos emberség címmel várják a katolikusok XIV. Leó első enciklikáját az emberi méltóságról és társadalmaink állapotáról. Az új egyházfő visszafogottabb elődjénél, és egyelőre középutas politikát látszik képviselni.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
Valószínűleg már régen nem élne, ha nem tér meg időben.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Szerinte a játékosoknak nagyobb a felelősségük, mint az edzőknek.
Mindent megtesznek azért, hogy befolyásolják a szavazókat – állapította meg a Magyar Nemzet.
