Latin nyelvű Twitter-fiókot is nyitott XVI. Benedek. Ezzel már kilenc nyelven lehet olvasni a pápa száznegyven karakteres üzeneteit.
A „pagina publica breviloquentis” (röviden szóló közösségi oldal) latin nevet kapta a látogatóit is latinul köszöntő @pontifex_ln, amely pénteken már több mint háromezer követőt számlált. Az első latin nyelvű üzenet vasárnap jelenik meg XVI. Benedek mikroblogján. A december 12-étől indított pápai Twitter-fiókok az egyházfő homíliáiból, beszédeiből idéznek olasz, angol, francia, német, spanyol, portugál, lengyel és arab nyelven. A Vatikán közlése szerint a latint hamarosan a kínai követi.
A pápai Twitter-fiókoknak már több mint két és félmillió olvasójuk van. Az angol üzeneteknek mintegy másfélmillió, a lengyel Twitter-fióknak csaknem huszonháromezer, az arab nyelvűnek több mint tizennyolcezer követője van. „Twitterezni latinul lehet a legkönnyebben, mivel sokkal jobban alkalmazkodik a mikroblog tömör, de precíz nyelvezetéhez mint maga az angol” – mondta Manlio Simonetti, a római La Sapienza egyetem ókeresztény irodalom professzora a l'Osservatore Romano szentszéki napilapban.
A latint tökéletesen ismerő és beszélő XVI. Benedek kiemelt figyelmet szentel a latin egyházi használatának. November 12-én új pápai akadémiát alapított a latin nyelv és kultúra egyházon belüli és kívüli tanítására, valamint terjesztésére.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Csodálatos emberség címmel várják a katolikusok XIV. Leó első enciklikáját az emberi méltóságról és társadalmaink állapotáról. Az új egyházfő visszafogottabb elődjénél, és egyelőre középutas politikát látszik képviselni.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
Valószínűleg már régen nem élne, ha nem tér meg időben.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
A közösségi médiában hirdették a szolgáltatást.
Egy normális közösség kiveti magából az ilyen embert, ti meg tapsoltok neki?
