Sej, a román jogállamban szól a zene, szól
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a testület csütörtöki, budapesti ülésén, megnyitójában azt mondta: a válság megoldására nincs általános recept, sokszor be kell látni, hogy az ember nem tudja a megoldást, ehhez a beismeréshez azonban „bátorságra van szükség”.
Az idei firenzei nemzetközi protestáns nagygyűlés záródokumentumát idézve Bölcskei Gusztáv felhívta a figyelmet arra: a gazdasági válság következménye a szorongás, a jövőtől való félelem, a megszorító intézkedések pedig kihatnak a közszolgáltatások finanszírozására is.
A zsinat lelkészi elnöke az adózás igazságosabbá, az adórendszer progresszívvé tételének szükségességéről is beszélt, valamint arról, hogy a vagyonosabbaknak és a magasabb keresettel rendelkezőknek arányait tekintve többet kellene adózniuk, mint a szegényebbeknek. Hangsúlyozta: az adóelkerülők ellen fel kell venni a harcot, az adóhivatalokba pedig több embert kell felvenni.
Bölcskei Gusztáv megjegyezte, hogy a mai világban kölcsönös függések rendszere alakult ki, amelyben valamilyen módon mindenki adós, és a pénzügyileg eladósodott régiók gyakran „kölcsönöznek” egymásnak. Azt mondta, nemcsak reformokra, hanem reformációra is szükség van, s hozzátette: a reform politikailag lejáratott fogalom lett, de a reformáció kiutat jelent a léleknélküliségből és szeretetlenségből.
A püspök kiemelte, az egyház időszerűségének, az evangélium hiteles átadásának kérdése nem kerülhet le soha a keresztyén egyház napirendjéről. Kitért arra, hogy 50 éve a II. vatikáni zsinaton (1962-1965) „ablaknyitás volt” a többi felekezet felé, most azonban inkább azt lehet hallani, hogy „kérjük, vigyázzanak, az ajtók záródnak!”.