A csatkai búcsújáróhelyen az idén ünneplik Szűz Mária hagyomány szerinti megjelenésének a 150. évfordulóját, ebből az alkalomból Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vasárnap ünnepi szentmisét mutat be a kegyhely szabadtéri oltáránál – közölte az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense pénteken.
Tóth János Csaba elmondta, a hagyomány szerint Szűz Mária 1862. augusztus 22-én megjelent a csatkai Szentkúton egy remetének, akitől azt kérte, építsenek oda kápolnát, és menjenek a hívek oda zarándokolni. Azóta ezt a helyet zarándokok ezrei keresik fel, és ismert cigány búcsújáróhellyé is vált – tette hozzá.
A Bakony keleti szélén fekvő Csatka Komárom-Esztergom megyéhez és a Veszprémi Főegyházmegyéhez tartozik. Egykor pálos kolostor állt a faluban, azt 1357-ben említik először az írásos források. A virágzó kolostor az 1526-os mohácsi csatavesztést követő években pusztult el.
A mai, Irgalmasság anyjáról elnevezett kápolna Szentkút közelében 1862-ben épült. Bár a feljegyzések a csoportos zarándoklatok emlékét csak a XIX. század végétől őrzik, mégis lehet tudni egy Meizler Vilmos nevű vak ember csodálatos gyógyulásáról 1792-ből. A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénulás ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.
Az utóbbi évtizedekben nagyon látogatott kegyhelyen éjjel a búcsúsok a templomban ájtatoskodnak. Miséket magyar és német nyelven tartanak, ezen túlmenően pedig Csatka a hazai cigányság országos jelentőségű búcsújáróhelyévé vált. A szeptember 8-hoz, Kisboldogasszony napjához a legközelebb eső vasárnap igen sok roma hívő keresi fel, olyankor cigány nyelvű prédikáció is hallgatható. Különösen sok zarándok érkezik Csatkára az utóbbi évtizedben a dél-szlovákiai magyar falvakból is.
Lannertnek és a balos szociológusoknak választaniuk kell: vagy pluralizmus és szabadság van az oktatásban, vagy egyenlőség. A kettő egymással ellentétes. Szilvay Gergely írása.
Jó áradást!
A keresztény alapokra, patriotizmusra épülő, a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó Európa feléledése lesz számunkra az a „niceai zsinat”, ami értelmet ad az eddigi küzdelemnek.
A Tisza-tábort a bosszúvágy tartja össze Molnár Attila Károly eszmetörténész szerint. A vele készült beszélgetésben szóba kerülnek a Tisza győzelmének és a Fidesz választási vereségének okai, Orbán Viktor politikai teljesítménye, a terjedő áldozatkultusz és a terápiás társadalom És persze a kérdés: mire kell figyelnie a konzervatívoknak?
A feltételezett elkövetők állítólag azt kiabálták, hogy „Antifa!”, majd elmenekültek.
Tarr Zoltán aspiránsa a Pride-ról így nyilatkozott: „Ilyen alapon az úrnapi körmenetet is be lehet tiltani”.
Markó Attila István váltja Tarcsa Csabát.
Szakmai vita alakult ki az aranykonvoj ügyében.
