Az Európai Parlament csak egy a sok közül: így érintheti a drogügy Magyar Péter jövőjét

Kiderült, hogy már nemcsak a mentelmi jogával zsarolható a Tisza Párt elnöke.

A magyar társadalom 89 százaléka nagyon fontosnak tartja a családot, és a társadalmi attitűdökben is jelen van a családorientáltság.

Egy keresztény integratív szemlélet – ez az alcíme az Axioma legújabb kiadványának, amely kompakt és informatív módon foglalja össze egyrészt a keresztény szemléletet a családról és a családpolitikáról általában, másrészt az Orbán-kormányok családpolitikáját, néhány javaslatot is megfogalmazva.

„A család fogalmával, azok helyzetével és jövőjével foglalkozó kutatások az elterjedt tudományos módszerre jellemző módon a különböző részterületekre fókuszálnak. Az Axióma kutatói ezzel ellentétben teljes képet kívánnak adni a hazai családhelyzetről. A család szociológiai, kulturális, vallási, biológiai, jogi, gazdasági dimenziókban való egyidejű értelmezése megfelel a hagyományos keresztény felfogásból következő holisztikus gondolkodás és a tudományos igényesség követelményeinek. Szakmai vitákhoz alapvető összegzés, de javasolható első olvasmánynak mindazok számára, akik – akár pusztán kíváncsiságból – érdeklődnek a magyar családok helyzete iránt” – írja ajánlójában Botos Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense.

A bevezetést követő rész a család keresztény értelmezését foglalja össze Filemon Norbert tollából. Filemon leszögezi,
„a család természetjogi fogalmát tartjuk irányadónak: a házassággal egyesült férfi és nő gyermekeikkel együtt alkotják a családot’”.
A harmadik részben Schanda Balázs a házasság és a család jogi vonatkozásait ismerteti, majd négy szerző a magyar családok helyzetét foglalja össze: demográfiai folyamatok, élve születés és termékenység, házasságok, válások, gazdasági tényezők (lakhatás, család-munka egyensúly, a nők munkaerőpiaci helyzete), kulturális tényezők (a család megítélése, kívánalmak és valós helyzet, gyermektelenség, párválasztás), egészségi tényezők (terméketlenség és meddőség, mesterséges megtermékenyítés). Az ötödik rész szól kifejezetten az Orbán-kormányok családpolitikájáról, összefoglalva a dolog filozófiáját, illetve az intézkedéseket. A hatodik blokk nemzetközi kitekintést ad: szóba kerül Japán, Dél-Korea, az Egyesült Államok és Franciaország. Végül a főbb következtetések jönnek, zárásként pedig javaslatokat és prioritásokat fogalmaznak meg a szerzők.
Az Axioma felhívja a figyelmet a globális trendekre is, amelyekbe a magyar helyzet is illeszkedik:
„A világ népessége a csúcs felé közeledik, sőt sok helyen már elérte, és csökkenőben van, így a társadalmak világszerte küzdenek a közelgő, illetve már meglévő demográfiai válsággal.”
A kötet hangsúlyozza, hogy a magyar társadalom 89 százaléka nagyon fontosnak tartja a családot, és a társadalmi attitűdökben is jelen van a családorientáltság. „A családokban élő magyarok általánosan a legelégedettebbek az életükkel” – állapítják meg. Mint leszögezik: a családban élők nemcsak hogy nem szenvedhetnek hátrányt a társadalom más életformát választó csoportjaihoz képest, hanem támogatásuk államcél.
Kitérnek arra is, hogy Magyarországon a 2010-es években az élve születések száma és a teljes termékenységi arányszám is jelentősen nőtt; utóbbi a 2011-es 1,23-os mélypontról tíz év alatt 1,61-re növekedett. Arra is felhívják a figyelmet, hogy 2010 és 2021 között megduplázódott a házasságok száma, és jelentősen növekedett a teljes első házasságkötési arányszám.
Mint a szerzők hangsúlyozzák: a spirituális dimenziót mellőző, pusztán anyagiakra koncentráló nézet redukcionista, azaz bár szükséges intézkedéseket takar, nem elég.
Az orbáni családpolitika fő érdeme, hogy újra közüggyé tette a családot.
Darabos Ádám – Filemon Norbert (szerk.): Család és családpolitika Magyarországon. Axióma Kulturális Alapítvány, 2025
Nyitókép: Axióma Kulturális Alapítvány