A bevezetést követő rész a család keresztény értelmezését foglalja össze Filemon Norbert tollából. Filemon leszögezi,
„a család természetjogi fogalmát tartjuk irányadónak: a házassággal egyesült férfi és nő gyermekeikkel együtt alkotják a családot’”.
A harmadik részben Schanda Balázs a házasság és a család jogi vonatkozásait ismerteti, majd négy szerző a magyar családok helyzetét foglalja össze: demográfiai folyamatok, élve születés és termékenység, házasságok, válások, gazdasági tényezők (lakhatás, család-munka egyensúly, a nők munkaerőpiaci helyzete), kulturális tényezők (a család megítélése, kívánalmak és valós helyzet, gyermektelenség, párválasztás), egészségi tényezők (terméketlenség és meddőség, mesterséges megtermékenyítés). Az ötödik rész szól kifejezetten az Orbán-kormányok családpolitikájáról, összefoglalva a dolog filozófiáját, illetve az intézkedéseket. A hatodik blokk nemzetközi kitekintést ad: szóba kerül Japán, Dél-Korea, az Egyesült Államok és Franciaország. Végül a főbb következtetések jönnek, zárásként pedig javaslatokat és prioritásokat fogalmaznak meg a szerzők.
Az Axioma felhívja a figyelmet a globális trendekre is, amelyekbe a magyar helyzet is illeszkedik:
„A világ népessége a csúcs felé közeledik, sőt sok helyen már elérte, és csökkenőben van, így a társadalmak világszerte küzdenek a közelgő, illetve már meglévő demográfiai válsággal.”