Pieter Bruegel és kora – Németalföldi rajzok a 16.századból címmel nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban – de az, aki még nem ismeri a németalföldi festészetet, nem itt fogja megkedvelni. Egy-egy műremek miatt viszont érdemes ellátogatni a szerény kiállításra. Máté Enikő írása.
A Szépművészeti 13.-17. századi rajzokat bemutató kiállítása a múzeum egyik kistermében kapott helyet, és bár Pieter Bruegel meglehetősen alulreprezentált, viszont fiától, id. Jan Bruegheltől tényleg láthatunk négy rajzot. A tárlat központi témája alapvetően a tájképábrázolás bemutatása, amely jelentős változásokon esett át a 16. században. Ennek fejlődését követhetjük nyomon a közönség számára kevésbé ismert művészek alkotásain. A tárlaton bemutatott összes mű a németalföldi művészek kiszakadását mutatja be a késő gótikát jellemző aprólékos, részletgazdag ábrázolásmódból. Az északi mesterek az itáliai reneszánsz és manierista eszmékkel egyesülve egy szabad és új látásmódot hoztak létre. Az újra felfedezett ókor esztétikája háttérbe szorítja a korábbi, merev, vallásos ábrázolást; a művészek Itália vonzalmának engedve szabadon, a szabadban, a szigorú szabályok alól mentesülve alkottak: a pillanatnyi benyomást rögzítve ötvözték a tájképet a falusi életképekkel.
Ennek kiváló mestere volt id. Jan Brueghel, aki a valóságot a maga keserű és gyakran szatirikus mivoltában ábrázolta. Képei sokalakos kompozíciók, amelyek jól szerkesztett, geometrikus formák alapján épülnek fel. A kétezer forintos jegyár melletti csalódást teljesen feledteti Brueghel Téli táj utazókkal című képe (lásd a nyitóképet), amelyről csak úgy süt, hogy egy műremekkel van dolgunk. Önkéntelenül is a kép részesévé válunk és érzelmek sokaságát indítja el bennünk. Már ezért az egy képért érdemes venni a fáradságot és ellátogatni a múzeumba, még akkor is, ha egyébként „csak” rajzokról van szó.
A kiállított grafikák között nem csak útirajzok, gyorsan felvázolt paraszti életképek vannak: találunk köztük portét, kosztümtervet avagy modellókat (előrajzok egy további műtermi kompozícióhoz, mely a megrendelő számára kis méretben mutatta be az elképzelt festményt, illetve szőnyegtervet, hiszen a 16. században Brüsszel volt a faliszőnyeg-készítés központja). Erre kiváló példa Bernaert van Orley Vadászat című rajza, ami szőnyegtervnek indult, de részletgazdagságával, művészi megformálásával korhű betekintést nyújt az akkori tehetősek mindennapjaiba.
Ha túltesszük magunkat az állandó hajolgatáson, amit a rajzok kényelmetlen magassági elhelyezése okoz, érdekes, bár korántsem átfogó és kimerítő betekintést kapunk az antik romok és reneszánsz korabeli világi emberek megrajzolóinak világába. A kiállítás szeptember 16-ig látogatható.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
„Vele nem harcolni kell, hanem segíteni amiben csak lehet. SLAVA UKRAINI!” – jegyezte meg Batka Zoltán.
A kortárs magyar művészet egyik legfontosabb, világszerte jegyzett ikonja 89. évében hunyt el. Petri Lukács Ádám írása.
A színésznő pályája több évtizedet ölelt fel, filmben és televízióban egyaránt.
Érdekes kontextusba helyezte a művész az új számát.
A híres festmény hátterét tanulmányozta alaposan a kutató.
Mert Magyar Péter vizuális környezetszennyezésnek tartja azokat.
A Tisza Párt a harmadik, a Fidesz és a KDNP közös listája pedig a hetedik helyre került.
