Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Mélységes aggodalommal fogadta a Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédi eskü szövegének megváltoztatását, és emiatt másfél hónapja levélben fordult Navracsics Tibor igazságügyi miniszterhez, ám választ mindeddig nem kapott.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke elmondta: az eskü szövegéből kikerült a titoktartásra vonatkozó rész, viszont bekerült többek között a „nemzet javára” fordulat. Bánáti szerint a változtatás rendkívül aggályos, mivel a kétmondatos új szövegben több olyan pont is van, amely ellentétes az ügyvédi hivatás évszázadok óta kialakult európai normáival és magyar hagyományaival. Az eskü szövegét ráadásul a kamara megkérdezése, illetve mindenfajta egyeztetés nélkül változtatták meg.
A kamara elnöke szerint a titoktartási kötelezettség továbbra is köti az ügyvédeket, de visszás ennek kikerülése az eskü szövegéből. A „nemzet javára” fordulat is nehezen értelmezhető, ha egy ügyvéd valakit a magyar állammal vagy állami szervvel szembeni eljárásban képvisel, mint például az adóperek, a közigazgatási perek, sőt a büntetőeljárások többségének esetében. A köztisztviselői eskü szövegének részben mechanikus átvétele miatt megjelenik az ügyvédi esküben a „tisztség” szó is, holott az ügyvéd nyilvánvalóan nem tisztséget tölt be, és még inkább kifogásolható a „megtartat” megfogalmazás, hiszen az ügyvéd nem hatósági személy, így szabályok megtartására másokat nem kötelezhet.
Az ügyvédi törvény eskü szövegével kapcsolatos módosítása januárban lépett hatályba.