Jackie Chan és a VHS akciócsoport

„A küldetés kódja: VHS. Az akciócsoport fedőneve: Jackie Chan. A szupport team vezetői: Ropi és Vaníliás karika. Időpont: 1986. Helyszín: egy forrongó kelet-európai kommunista ország fővárosa.

Ajtó be, kulcs a zárban, egy kattanás, még egy kattanás, lánc nincs, kilenc pontos biztonsági acél van beleépítve, felesleges. Cipő le, táska, laptop le, egy pillantás a kisszobákra, mindenki alszik. Konyha, egy pohár könnyű vörös bor, át a nappaliba, távkapcsoló. 11 óra van, kezdődik a prime time utáni engedd el a hajam a digitális jövő 56 tér- és idősíkjában. A magányos végrehajtók korát éljük. Nincs már VHS, akciócsoport és nincs szupport team. Jackie Chan viszont két perc után megvan. Ugyanaz, mint 1986-ban, most a Hálózat tévén. Elképesztő ugró-pörgő technika, a motoros vadállatoknak esélyük nincs. Az én kezem is ökölbe szorul, ha nem lenne a vörösbor, segítenék neki, hiszen az IMF-ben – Impossible Mission Force – ezt gyakoroltuk hétről hétre 23 évvel ezelőtt.(...)

Rögzítsük a leszűrhető tanulságokat, egyértelműnek tűnő tényeket. A legfontosabb: éjszaka nem kell tévét nézni, éjszaka aludni kell. Ha viszont már, akkor. A Film+, Film +2, Hálózat Tv, Viasat 6, de sokszor az RTL, a TV2 vagy a Viasat3 is olyan filmeket ad le ebben az idősávban, amiket 20-30 éve láttunk először, de csak azért akkor, mert hozzánk néhány év késéssel érkeztek meg. Ennyi idő már egy jó vörösbornak sem biztos, hogy használ, hát még a celluloidnak. A technikai fejlődésnek, a fogyasztói passzivitásnak és a műsor szűkének köszönhetően mindenesetre az ifjú Jackie Chan és valószínűleg a kicsit idősebb Lorenzo Lamas és Kurt Russel vagy a halálos Anakonda tovább velünk maradnak majd, mint Zampano, Viridiana, a tizedes, meg a többiek.”