Ez már a harmadik „aranyláz” a mesterséges intelligencia körül, a technológiát az 1960-as évek óta csaknem folyamatosan túlértékeljük, az MI valós képességeiről a cégek és a tudósok is kedvezőbb képet festenek a valóságosnál, hogy könnyebben jussanak szponzorációhoz – állítja új könyvében egy fiatal szoftvermérnök.
Emmanuel Maggiori szabadúszó szoftvermérnök, szakterülete a gépi tanulás. Számos területen fejleszt mesterséges intelligenciákat a műholdképek elemzésétől a személyre szabott utazási ajánlatokig. Smart Until It’s Dumb (okos, amikor épp nem hülye) című, provokatív kötetében azt mutatja be, miért követ el a mesterséges intelligencia máig nevetséges hibákat, s hogy miért fog kipukkadni az „MI-buborék”.
Szerzőnk hiánypótló történelmi áttekintéssel kezdi, az MI körül napjainkban tapasztalható őrület ugyanis nem az első a technológia történetében. Valójában a mesterséges intelligencia körül kialakult hájp harmadik hullámának közepén vagyunk: a hatvanas és a nyolcvanas években már lezajlott egy-egy, az aranylázhoz hasonlatos időszak – Herbert Simon közgazdász hatvan évvel ezelőtt egyenesen úgy fogalmazott, hogy „a gépek húsz éven belül képesek lesznek minden olyan munka elvégzésére, amit ma még az emberek végeznek”. Ezeket – a várakozásoktól végül messze elmaradó eredmények okán – mindkét esetben „iparági tél”, a források elapadása és általános kiábrándulás követte.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
Biztos, hogy minden digitális interakció végén szükség van a szentimentális zárszóra?
Új aranykor küszöbén állnak az amerikai–magyar kapcsolatok a miniszterelnök politikai igazgatója szerint.
„A hozzászólásokból úgy tűnik, hogy a felhasználók egy jelentős része (többsége?) simán elhiszi, hogy ezek valódi videók” – figyelmeztetett Németh Balázs.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Egy német youtuber őszinte videóban mutatta meg, mi lett a világ állítólagosan legélhetőbb városából.
