Utolsó esély előtt áll Európa – Budapesten világosan megmondták, mit kell tenni

Bóka János szerint az Európai Uniónak sürgősen új növekedési pályára kell állnia, ha meg akarja őrizni a társadalmi jólétét és stabilitását – számolt be a Világgazdaság.

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Századvég Vidék Konferencia 2025 rendezvényén arról beszélt, hogy az EU versenyképességi válsága nem új keletű, és korántsem a keleti bővítés következménye, ahogy azt Nyugat-Európában sokan állítják.

„Az unió lemaradása az Egyesült Államokhoz és Kínához képest már a 2000-es években megkezdődött – éppen akkor, amikor a közösség bővült. Ennek ellenére a nyugati országok hajlamosak a kelet-európai tagállamokat okolni” – fogalmazott a miniszter, aki szerint hiba a versenyképességet szembeállítani a bővítéssel és a felzárkóztatással.

Bóka emlékeztetett: a magyar uniós elnökség idején bemutatott budapesti versenyképességi nyilatkozat világos célokat jelölt meg. Ezek között szerepel a vállalkozásokat terhelő adminisztratív költségek csökkentése, az energiaárak mérséklése, a kutatás-fejlesztésre fordított források növelése, valamint egy közös európai védelmi ipari bázis létrehozása.

A miniszter szerint ez az utolsó uniós intézményi ciklus, amikor még lehetőség van arra, hogy valódi reformok induljanak el.

– figyelmeztetett.

Egy évvel a magyar elnökség után azonban érdemi előrelépés nem történt, konkrét jogszabályi javaslatok sem születtek – tette hozzá Bóka, utalva Mario Draghi, volt olasz miniszterelnök és EKB-elnök szavaira, aki szerint Európa növekedési alapjai tovább gyengültek.

A miniszter kiemelte: a kohéziós politika sikere Magyarországon is jól látható, hiszen az egy főre jutó GDP 2004 óta az uniós átlag 63 százalékáról 74 százalékra nőtt. „Ez is bizonyítja, hogy a források valóban segíthetnek a felzárkózásban, ha a fejlesztésekre fordítják őket” – mondta.

Bóka szerint a 2027 utáni költségvetési tárgyalások kulcskérdése lesz a közös agrárpolitika jövője, amely az EU egyik legfontosabb pillére. Mint mondta, a mezőgazdaság és a vidéki térségek támogatása nemcsak gazdasági, hanem stratégiai ügy is.

Az uniós miniszter hangsúlyozta: Európa vidéki térségeiben mintegy 137 millió ember él, és ezek a közösségek komoly demográfiai és gazdasági kihívásokkal küzdenek. „A beruházások csak akkor tölthetik be valódi céljukat, ha a fiatalokat is sikerül megtartani a vidéken” – fogalmazott Bóka János.

Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP

***