„Mindenki tudja rólam, hogy zsidó vagyok, csak én nem” – Szép Ernő tűnődései a Madách műsorán
2023. január 12. 18:01
Gyabronka Szép Ernőjében még a jogos felcsattanásokban is ott a szelíd önirónia, sőt megbocsátó elnézés, hogy mégiscsak a legjobb dolog a világon: lenni.
2023. január 12. 18:01
p
16
2
11
Mentés
Farkas Anita írása a Mandiner hetilapban
Ez idáig nem sokat tudtam Szép Ernőről azonkívül, hogy megírta a szerelmetes Budapest-regény Lila ákácot, talán még a nőknél is jobban szerette az életet, és több mint három évtizeden át a margitszigeti Palatinus szállóban lakott.
Ezt sem a magyar szakon szedtem fel, ahol maximum lábjegyzetként került elő a neve, az írásairól nem is beszélve, hanem egy nagyjából tíz évvel ezelőtti Pál Utcai Fiúk-koncert miatt olvastam utána, amikor egy Szép Ernő-versfeldolgozás (Életrajz) könnyre fakasztotta a Müpa fél közönségét.
Aztán, ahogyan az lenni szokott, hirtelen támadt érdeklődésem éppolyan hirtelen alább is hagyott. Ha nem így történt volna, biztosan hamarabb a kezembe kerül az Emberszag című, vékonyka kis kötet, ami sokkal több, mint a magyar háborús vagy holokausztirodalom egy darabja:
egyszerre borzasztó és gyönyörű helyzetjelentés az ember egyszerre borzasztó és gyönyörű voltáról.
Szép Ernő utolsó prózai művéből, amely három hét naplószerű krónikája a Pozsonyi úti csillagos háztól az erdőkertesi munkatáborban töltött időszakig, nemrégiben a Madách Színház felkérésére született különleges adaptáció. A teátrum a koronavírus-járvány alatt indította el Írók-sorsok-szerelmek sorozatát, aminek lényege a magyar irodalom szolgálata, a színészi jelenlétet hangsúlyozó, 50–80 perces, úgynevezett film-szín-játékok gyártásával.
A két műfaj – színpadi előadás és tévéjáték – határmezsgyéjén mozgó alkotásokat pedig nem csak a nézők értékelték: a Madách igazgatója, Szirtes Tamás rendezte, Karinthy Frigyes két házasságát bemutató A két egyetlen elnyerte a New York-i Oniros Film Awards szemlén a legjobb életrajzi film díját.
Hasonlóan erős, szuggesztív darab lett az Emberszag is,
amihez kellett sok ember okos, érzékeny és összehangolt munkája – a részleteket és a hozzájuk kapcsolódó verseket Ferencz Győző válogatta, a rendező Harangi Mária, az operatőr-vágó Pálos György, a zeneszerző Lázár Zsigmond volt –, és kellett a kiválóan megtalált főszereplő Gyabronka József.
A külsejében Szép Ernőt még nyomokban sem tartalmazó, mégis egy perc után Szép Ernővé váló színész nem játszik, pláne nem alakít, hanem a művel tökéletes összhangban marad teljesen hétköznapi. Jön-megy a szobájában, talán készülődik valahova, vagy csak embernek öltözik végre, ingre gombot varr, nadrágot vasal, cipőt tisztít, borotválkozik, és közben, mintha a fejében zajló monológ hangosodna ki, úgy mesél a rettenetről, hogy még a jogos felcsattanásaiban is ott a szelíd önirónia, sőt megbocsátó elnézés, hogy mégiscsak a legjobb dolog a világon: lenni.
„Magamnak egy-egy pillanatra jutott a méreg eszembe néha, felületesen. Én, én, kérem, mintha nem is hinném a halált. Ó igen, elfúj engemet is, mint a gyufát, de én nem tudok majd arról; én nem tudok, nem hiszek, képzelni se bírok egyebet, csak életet. Sose lesz az életnek vége, utolsó lélegzetem után nem húzom össze a tüdőm, és utolsó gondolatom után pontot nem teszek: gondolat, lélegzet átalszökik a végtelenbe, időtlenbe. Halhatatlan vagyok, vagyis meghalhatatlan. Azok vagyunk mind. És én olyan kíváncsi vagyok, olyan kíváncsi mindenre ezen a Földön, olyan őrült mód kívánok látni, hallani és tudni világot, életet; én még az akasztásomra is kíváncsi lennék; még akkor se kapnám be a mérget, ha avval elkerülném, hogy gázkamrába toszigáljanak” – mondja egyszerűen és tárgyilagosan, könnyeden és közvetlenül Szép Ernő-Gyabronka József, és nincs ember, akinek ne szorulna el tőle a szíve.
És persze ott vannak még a csodálatos versek is,
amelyeket Balla Eszter, Dunai Tamás, Fillár István, Kerekes Éva, Tóth Ildikó, Lázár Kati és László Zsolt mondanak el, és bár a naplófilm lendületét ezek meg-megtörik, ahhoz mindenképpen kedvet csinálnak, hogy hazafelé – és még jó néhány napig – még több Szép Ernőre vágyjunk.
A főszerepben Kern András, a mellékszerepekben mások mellett Bodrogi Gyula, Bálint András, Takács Kati és Bánsági Ildikó; a Ma este gyilkolunk a krimivígjáték hazai felélesztésére tesz felemás kísérletet, de az impozáns szereplőgárda miatt érdemes próbálkozni vele.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
Sok mindenen atesett a hazai zsidosag Magyarorszaggal egyutt es emiatt mindket oldalon vannak csontig hatolo, mely, fajo serelmek.
Viszont most mintha valamifele kozeledes lenne folyamatban,lassan apro lepesekkel haladunk egymas fele es mintha lenne valamifele megbekelesi szandek.