Amerikai sorsdöntés – Itt a félidős választás az Egyesült Államokban
2022. november 08. 07:31
Eljött az igazság órája: kiderül, milyen véleményt mondanak az amerikaiak Joe Biden és a Demokrata Párt kétévnyi kormányzásáról, illetve mennyi támogatást adnak a továbbra is Donald Trump által befolyásolt Republikánus Pártnak. Nemcsak az amerikai, hanem a világpolitika sorsa is múlik a döntésükön.
2022. november 08. 07:31
p
32
1
89
Mentés
Maráczi Tamás és Szilvay Gergely írása a Mandiner hetilapban
A négyéves elnöki ciklus felénél tartott voksolásokon átalakul a kongresszus: megválasztják az új képviselőházat, illetve a szenátus egyharmadát. Az alsóházba két évre választják a tagállamokat népességarányosan reprezentáló 435 képviselőt, a felsőház 100 tagjának megbízatása hat évre szól, s ide a negyvenmilliós Kaliforniától a bő félmilliós Wyomingig minden állam két szenátort küld. A szenátus kétévente harmadában újul meg, ez hol az elnökválasztásra, hol a félidős választásra esik. Mindemellett tagállami szinten számos kormányzó- és törvényhozási választást tartanak.
A kongresszus alsóházában 220 fővel a Demokrata Párté a többség,
a republikánusoknak 212 fős frakciójuk van, 3 hely üres.
A felsőházban 50-50-es mandátumegyenlőség alakult ki úgy, hogy a két független szenátor rendszerint a demokratákkal repül kötelékben, így Kamala Harris alelnök szavazatával van meg a Demokrata Párt többsége. Két éve tehát olyan helyzet alakult ki, hogy a demokraták adják az elnököt és a Capitolium mindkét házának többségét.
az, hogy a szavazók félidőben büntetik az elnököt,
a kormánypárt képviselőházi többségének elvesztése tehát a fő szabály – ez történt Barack Obamával 2010-ben és Donald Trumppal 2018-ban. Ha Joe Biden elveszíti novemberben a képviselőházat – és akár a szenátust is –, legalább részben béna kacsa lesz belőle, és csak azok az ügyek maradnak neki, amelyekben rendeletileg lehet kormányozni.
Mit adtak nekünk a demokraták?
Biden gyenge teljesítménye, a posztcovid gazdasági visszaesés és a Demokrata Párt radikális baloldalának dominanciája
miatt tavasszal úgy tűnt, hogy a republikánusok hatalmas győzelemre készülhetnek, előnyük azonban mérséklődött a legfelsőbb bíróság azon döntése után, amelyben az abortuszszabályozást visszautalta tagállami szintre.
A demokraták nyáron szerzett momentuma csak az utóbbi hetekben tört meg, a jobboldal az utolsó hetekben kezdett visszaerősödni.
Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!
Mindenki a közvélemény-kutatások tetszési indexeit nézi – de természetesen nem mindegy, hogy mely kerületek képviselői mennek nyugdíjba, hol nem indul ellenjelölt, és így tovább. A hivatalban lévő, illetve a kormányzók által támogatott jelölteknek nagyobb esélyük van a győzelemre.
A fő kérdés az, hogy a republikánusok csak a képviselőházi többséget tudják megszerezni, vagy a szenátusit is. A választási matematikával foglalkozó FiveThirtyEight portál szerint mintegy ötven körzetben nagyon szoros a verseny az alsóházi többségért, és sok múlik néhány kulcsfontosságú helyen, ilyen Iowa 3., Észak-Karolina 13. és Colorado 8. számú kerülete, valamint az utóbbi időben jobbra tolódott három választókerület Texas mexikói határvidékén.
Ami a szenátust illeti, kilenc-tíz nagy küzdelem zajlik. A FiveThirtyEight szerint az a párt nyerheti el a többséget, amelyik a három legszorosabb versenyt mutató tagállamból kettőben győzedelmeskedik. A republikánusoknak Nevadában és Georgiában van nagy esélyük, és Észak-Karolinában, Ohióban és Wisconsinban is nyerhetnek egy mandátumot, a demokraták pedig egy pennsylvaniai szenátusi szék megszerzésében reménykednek, illetve Arizonában és New Hampshire-ben is vezetnek.
A félidős választás intézménye lehetőség a szavazóknak, hogy kifejezzék véleményüket az elnök és a kormánypárt teljesítményéről. A ciklus első felében könnyű helyzetben volt a kormányzat, a kérdés az, hogy mit tudott elérni, jó irányba halad-e az ország, illetve hogy ezt miként érzik a választói tömegek.
Az AP-NORC július végi felmérése szerint
a megkérdezett amerikai nagykorúak 85 százaléka tartotta úgy, hogy az ország dolgai rossz irányba mennek,
és 14 százalékuk mondta jónak, az október elején végzett közvélemény-kutatás pedig azt mutatta, hogy a negatív tendenciákat látó szavazók aránya 70, az elégedetteké 17 százalékos. Joe Biden teljesítményét a válaszadók 52 százaléka érezte rossznak, 46 százaléka jónak; a gazdaság kezelését illetően a legrosszabb a tetszési indexe: csupán 36 százalékos.
Hatvanszázalékos a benzinár-emelkedés, tizenkét amerikai metropoliszban rekordnagyságúra nőtt a gyilkosságok száma, a kábítószer-túladagolásban elhunytaké szintén csúcsot dönt, az ország területére három és fél millió bevándorló jutott be illegálisan, krízisben van a közoktatási rendszer. A katasztrofális afganisztáni kivonulás, a közel-keleti passzivitás, valamint a nyilvánvalóan fűtött, gazdasági világválságot is okozó ukrajnai háború tükrében a külpolitika szintén kudarcosnak nevezhető. Ezek a meghatározó elemei a Biden-kormányzat kétéves mérlegének. Az elnök az inflációt természetesen az ukrajnai háború következtében beálló energia- és élelmiszerár-növekedésre fogja, ám az a bírálók szerint már korábban, a félrecsúszott járványkezeléssel megindult, a többi témáról pedig egyszerűen kerüli a vitát a kormányzat.
Joe Biden 2020-ban azzal az ígérettel nyerte meg az elnökválasztást, hogy véget vet a nemzet megosztottságának – 2022-ig ezt az ígéretét nem tudta teljesíteni,
az amerikai társadalom végletes polarizáltságát csak fokozták a döntései.
Bakijai, elszólásai, fura magatartása miatt pedig rendre felmerül, hogy kora, egészségi és mentális állapota miatt meddig alkalmas még az Egyesült Államok elnöki posztjának betöltésére. A Demokrata Párt tetszési indexe viszont Joe Biden megítélésétől függetlenül elfogadható: a The New York Times és a Siena College közös felmérése szerint a regisztrált szavazók 41 százaléka azt szeretné, ha a kongresszusban megmaradna a Demokrata Párt többsége, és csupán 40 százalékuk kívánna váltást, vagyis republikánus törvényhozási többséget.
Donald, a sztár Pennsylvaniában: a volt elnök által támogatott republikánusoké az előny Fotó: AFP / Ed Jones
Trump után is Trump határozza meg a republikánus oldalt
November 8-a lényegében a 2020-as elnökválasztás folytatása és a 2024-es elnökválasztás nagy tesztje – ebben az amerikai elemzők többsége egyetért, folyamatos kampányüzemmódban látják Donald Trump körét. A volt elnök még nem jelentette be, de minden jel szerint a visszatérésre készül; ha november 8-án előretörnek a republikánusok, az lökést adhat neki, hogy 2024-ben újra elinduljon.
Trump tevőlegesen részt vett a kampányban: az általa támogatott konzervatív jelöltek kampányrendezvényein a „korrupt Joe Bidenről” és a „szélsőséges Demokrata Pártról” szóló referendumnak nevezte a voksolást, és erősítette a 2020-as választási csalás narratíváját. Élesen bírálta az adott körzetek demokrata jelöltjeit, illetve magánvagyonából jelentős összeget áldozott patronáltjai kampányának segítésére. Két év telt el, mióta távoznia kellett a Fehér Házból,
de befolyása megmaradt a Republikánus Pártban és a konzervatív szavazóbázisban is.
Négyéves kormányzásának vitathatatlan gazdasági és társadalompolitikai eredményei vannak, erős vezetőnek bizonyult, és megnövelte az USA tekintélyét a világpolitikában. Ráadásul a konzervatívoknál 2020 óta nem nőtt ki egy egyértelműen erős vezető sem, aki riválisa lehetne majd az elnökjelöltségért folyó versenyben.
Újbóli indulása ellen szól azonban, hogy az ő népszerűségi mutatói sem túl acélosak: felmérések szerint az amerikai szavazók kétharmada nem szeretné, hogy 2024-ben Trump és Biden közül kelljen megválasztania az Egyesült Államok új elnökét.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Donald Trump 2019. június 30-án Fotó: AFP / Brendan Smialowski
A Republikánus Párt előválasztásán nagy verseny zajlott a képviselő- és szenátorjelöltségért: sok helyen a régi, neokonzervatív elit embere nézett szembe egy trumpistával. Utóbbiak többsége kifejezte kételyeit a 2020-as elnökválasztás tisztaságát illetően, amiért a baloldal és a főáramú média választástagadónak nevezte el őket, nem adva semmiféle hitelt az aggodalmaknak. A szenátusi, képviselőházi és kormányzói posztokért induló 496 republikánus jelöltből 185 hangoztatja erős kételyeit ezzel kapcsolatban. (A 2020-as elnökválasztás tisztaságáról külön cikkeinkben olvashat.)
A FiveThirtyEight szerint
a Trumphoz lojális jelöltek kétharmadának szinte biztos befutó helyük van a demokratákkal szemben,
így a november 8-án törvényhozói pozícióba kerülő konzervatívok között jelentősen nőni fog a trumpisták aránya. A képviselőházi aspiránsoknak nagyobb esélyük van, mint a szenátor- és a kormányzójelölteknek, így elsősorban az alsóházi frakcióban várható trumpista többség. A hét „választástagadó” republikánus kormányzójelöltből csak az alabamai Kay Ivey-nak és az idahói Brad Little-nek vehető biztosra a győzelme. A nyolc hasonló meggyőződésű szenátorjelöltből pedig csak három – az alabamai Katie Britt, a missouri Eric Schmitt és az oklahomai Markwayne Mullin – nyerési esélye közelít a száz százalékhoz.
Az adatokból jól látszik, hogy a volt elnök beágyazottsága mind a pártban, mind a szavazóbázisban erősebb, mint azt házon belüli ellenfelei remélték. Trump hűséges támogatói a jobboldali szavazóbázis mintegy harmadát teszik ki, nélkülük a Grand Old Party nem tud győzni sem országos, sem tagállami szinten. A republikánus jelöltek előválasztásain és a félidős választást megelőző felmérésekben is kiemelkedően jól szerepelnek azok a jelöltek, akik kiálltak Donald Trump mellett, és akiket támogat a volt elnök.
Ron DeSantis: újra nyerhet Floridában a népszerű kormányzó Fotó: AFP / Chandan Khanna
A 2020-as választási vereség után, különösen a Capitolium ostroma, a választási csalás vádja, majd az ezekből kibontakozó politikai-jogi fiaskó miatt a párt intézményi funkcionáriusai, régi motorosai abban reménykedtek, hogy megszabadulnak Trumptól. Nem így lett. Azokat a republikánus képviselőket, akik arra szavaztak, hogy indítsanak alkotmányos felelősségre vonási eljárást az elnökkel szemben, a szavazóbázis azonnal megbüntette, támogatottságuk visszaesett, egy részük pedig már vissza is vonult a politikától. A republikánus politikusok más része pedig belátta, hogy Donald Trump az erős ember; kormányzati teljesítménye, vezetői képességei és az igazi rivális hiánya miatt a pártnak ugyanúgy szüksége van rá, mint politikai ambícióinak megvalósításához neki is a pártra.
Abortusz és infláció – melyik narratíva győz majd?
Az Egyesült Államok évtizedek óta nem volt annyira megosztott, mint 2022-ben – politikai elemzők szerint
a közvélemény ma két, közös halmazzal nem rendelkező véleménybuborékból áll.
A két tábor a saját belvilágát érzi valóságnak, a másik érveit, valóságértelmezéseit egyre inkább csak a sztereotípiák, az előítéletek szemüvegén keresztül látja.
Ebből kifolyólag elég sajátos a 2022-es kongresszusi választás. A korábbi évtizedekkel ellentétben nem arról szól a kampány, hogy a kiemelt társadalmi, gazdasági kérdésekben miként válik el markánsan a két párt álláspontja, hanem arról, hogy a két erő két teljesen különböző valóságot vázol fel saját szavazótáborának: saját ügyeiket kommunikálják, az ellenfél témáiról pedig nem beszélnek.
Greg Abbott, Texas kormányzója a uvaldei iskolai lövöldözés helyszínén Fotó: AFP / Chandan Khanna
A Demokrata Pártnak egyértelműen az abortusz ügye lett a fő kampánytémája. A legfelsőbb bíróság a nyáron felülírta a Roe kontra Wade-ügyben hozott 1973-as határozatát, vagyis a magzatelhajtáshoz való jog szabályozását szövetségi szintről tagállami hatáskörbe tette át. A Demokrata Párt megérezte a mozgósító erőt e megosztó témában, hiszen stratégái látták, hogy a bírósági döntés nagy társadalmi indulatokat szabadított fel, rengeteg nő regisztrált szavazónak. Ezért kommunikációja arra összpontosított, hogy meggyőzze a választópolgárokat arról: a novemberi voksolás az abortuszhoz való alapvető jog visszaállításának esélyéről szól.
A demokraták kampánya tehát elsősorban a nőket és a fiatal korosztályokat célozta meg.
A Republikánus Párt – ugyanazokat a felméréseket nézve – nem véletlenül messze elkerülte az abortusz témáját, ehelyett a saját jelöltjeinek pozícióját erősítő narratívát vitt, a kormányzó demokraták gyenge pontjait támadta. Ezek közül a legfontosabb a pénzromlás ügye: negyven éve nem tapasztalt mértéket ér el az infláció, a magas árak és adók miatt romlott az emberek életszínvonala. A konzervatívok azért irányították a figyelmet a pénztárcára, mert a gazdaság állapota, az életminőség érzete erősebb ütőkártya tud lenni, mint a jelenlegi trend sztártémája, az abortusz.
A The Washington Post elemzésében megvizsgálta a fizetett politikai hirdetések arányát, és a következőket állapította meg. A Demokrata Párt a központi üzenetén, az abortuszjog kiterjesztésén túl az egészségügy és a társadalombiztosítás témáját, a klímaváltozás elleni küzdelmet és a fegyvertartás szabályozását tartotta fontosnak, illetve jelentős helyi kampányokat vitt, ezek elsősorban a karaktergyilkosság határát súroló célzott politikai támadások voltak a helyi konzervatív jelöltek ellen.
A jobboldal hangsúlyosan nem helyi, hanem országos hirdetésekkel operált,
amelyekben Joe Biden alkalmatlansága és a demokraták megfontolatlansága vitte a prímet,
a hirdetések fő témái az elszabaduló infláció, a magas adók, az energiaválság, a bevándorlás és a romló közbiztonsági helyzet voltak. Amikor a Republikánus Párt nagy ritkán megszólalt az abortusz kérdésében, magát mérsékeltnek, ellenfelét pedig radikálisnak állította be.
Balra át: Barack Obama és Joe Biden vonulnak Bill Clinton portréfestménye előtt a Fehér Házban szeptemberben Fotó: AFP / Mandel Ngan
A pártok által választott kampányüzenetek jó érzékkel azokat a területeket érintették, amelyekben kormányon már jól teljesítettek, vagy amely témákban a választók őket kompetensebbnek tartják. Az NBC megrendelésére készített Public Opinion Strategies-felmérésben a megkérdezettek 90 százaléka mondta azt, hogy egy republikánus kongresszusi többség jobb döntéseket hozna a bevándorlás kérdésében, 65 százalékuk szerint a bűnüldözés, 60 százalékuk szerint pedig a munkahelyteremtés és a gazdaságpolitika terén is.
Ugyanezen válaszadók vélekedtek úgy, hogy más ügyekben viszont jobb jogszabályokat alkotna egy demokrata többségű törvényhozás: 86 százalékuk a klímaharc, 74 százalékuk a fegyvertartás kontrollja, 71 százalékuk az abortusz szabályozása, 67 százalékuk pedig a demokratikus intézményrendszer tiszteletben tartása témájában látja alkalmasabbnak a baloldalt. Az AP-NORC felmérése megerősítette ezt a tendenciát: a választók a gazdaság és a bűnüldözés terén a republikánusok, az egészségügy és az abortusz kérdésében a demokraták kormányzását tartják hatékonyabbnak.
A megkérdezettek 71 százaléka gondolja úgy, hogy a közelgő félidős választásnak kiemelkedő jelentősége lesz az ország jövője szempontjából, és 84 százalék tartotta nagyon fontosnak, hogy minél többen elmenjenek szavazni. November 8-án megismerjük a részvételi adatokat, a voksok arányát és Amerika új döntéshozóit – és ebből élesen megmutatkozik majd, milyen irányt szabtak állampolgárai a világ egyelőre első számú hatalmának.
A nagy párharcok
A részben rozsdaövezeti Pennsylvaniában a legnagyobb küzdelem egy korábban a republikánusok által birtokolt szenátori tisztségért folyik. A demokraták progresszív szárnyához tartozó John Fetterman kormányzóhelyettes a republikánus Mehmet Oz sebészorvossal mérkőzik meg. A hatalmas termetű Fettermannek májusban sztrókja volt, ami miatt nehezen beszél, a konzervatívok szerint állapota miatt nem is alkalmas szenátornak – a felmérések mégis az ő befutását jelzik. Nagyon szoros a verseny a nyugati prérin elterülő Nevadában is, ahol a baloldali Catherine Cortez Masto igyekszik megvédeni székét a republikánus állami főügyésszel, Adam Laxalttal szemben. Izgalmas lesz a választás a mély dél központjában elhelyezkedő Georgiában is, ahol jelenleg jobboldali trifecta van állami szinten – azaz a párt adja a kormányzót, és többséggel bír a helyi törvényhozás mindkét házában –, az elnökválasztáson azonban Joe Biden nyert, és az állam két szenátora is demokrata. Egyiküknek, a fekete Raphael Warnocknak a kihívója a szintén fekete Herschel Walker. A rozsdaövezeti Ohióban a visszavonuló republikánus szenátor, Rob Portman helyéért megy a verseny: a republikánus új fiú, a Vidéki ballada az Amerikai Álomról című könyv szerzője, J. D. Vance 2,5 százalékkal vezet Tim Ryan előtt.
A részben rozsdaövezeti Pennsylvaniában a legnagyobb küzdelem egy korábban a republikánusok által birtokolt szenátori tisztségért folyik. A demokraták progresszív szárnyához tartozó John Fetterman kormányzóhelyettes a republikánus Mehmet Oz sebészorvossal mérkőzik meg. A hatalmas termetű Fettermannek májusban sztrókja volt, ami miatt nehezen beszél, a konzervatívok szerint állapota miatt nem is alkalmas szenátornak – a felmérések mégis az ő befutását jelzik. Nagyon szoros a verseny a nyugati prérin elterülő Nevadában is, ahol a baloldali Catherine Cortez Masto igyekszik megvédeni székét a republikánus állami főügyésszel, Adam Laxalttal szemben. Izgalmas lesz a választás a mély dél központjában elhelyezkedő Georgiában is, ahol jelenleg jobboldali trifecta van állami szinten – azaz a párt adja a kormányzót, és többséggel bír a helyi törvényhozás mindkét házában –, az elnökválasztáson azonban Joe Biden nyert, és az állam két szenátora is demokrata. Egyiküknek, a fekete Raphael Warnocknak a kihívója a szintén fekete Herschel Walker. A rozsdaövezeti Ohióban a visszavonuló republikánus szenátor, Rob Portman helyéért megy a verseny: a republikánus új fiú, a Vidéki ballada az Amerikai Álomról című könyv szerzője, J. D. Vance 2,5 százalékkal vezet Tim Ryan előtt.
***
Tagállami választások
Az Egyesült Államokban nagy jelentőségük van a tagállami kormányzó- és törvényhozási választásoknak is. A szövetségi félidős választással egy időben az összesen 99 alsó- és felsőházi tagállami törvényhozásból (Nebraskának egykamarás parlamentje van) 88-ban választás lesz, és 36 kormányzói mandátumról döntenek az állampolgárok. A magyar kétharmad helyi megfelelője a trifecta, ennek birtokában lényegében bármilyen törvényt el tudnak fogadtatni, nem fenyeget a kormányzói vétó és az ellenzék ellenállása. Ma 25 republikánus és 16 demokrata dominanciájú tagállam van, 23-ban, illetve 14-ben trifecta felállással. A Ballotpedia számításai szerint november 8-án 13 trifecta változhat meg, 7 demokrata és 6 republikánus.
Ami a kormányzóválasztásokat illeti: Georgiában a hivatalban lévő, republikánus Brian Kemp magabiztosan, 5,6 százalékkal vezet a demokrata örök kihívó, Stacey Abrams előtt, aki fel akarja lazítani az épp a 2020-as elnökválasztás után szigorított választási szabályokat. Szinte biztos, hogy Florida a republikánus sztárpolitikus, Ron DeSantis kezében marad, és Texasban is magabiztosan vezet a jobboldali kormányzó, Greg Abbott a demokraták magát centristának meghatározó jelöltje, Beto O’Rourke előtt. A republikánusoknak áll a zászló még Nevadában, Wisconsinban és Oregonban is, Massachusetts és Maryland kormányzói hivatalát pedig valószínűleg elhódítják a demokraták, s Pennsylvaniában is valószínűleg a demokrata Josh Shapiro államügyész nyer majd a „választástagadó” Doug Mastrianóval szemben.
Az Egyesült Államokban nagy jelentőségük van a tagállami kormányzó- és törvényhozási választásoknak is. A szövetségi félidős választással egy időben az összesen 99 alsó- és felsőházi tagállami törvényhozásból (Nebraskának egykamarás parlamentje van) 88-ban választás lesz, és 36 kormányzói mandátumról döntenek az állampolgárok. A magyar kétharmad helyi megfelelője a trifecta, ennek birtokában lényegében bármilyen törvényt el tudnak fogadtatni, nem fenyeget a kormányzói vétó és az ellenzék ellenállása. Ma 25 republikánus és 16 demokrata dominanciájú tagállam van, 23-ban, illetve 14-ben trifecta felállással. A számításai szerint november 8-án 13 trifecta változhat meg, 7 demokrata és 6 republikánus.
Ami a kormányzóválasztásokat illeti: Georgiában a hivatalban lévő, republikánus Brian Kemp magabiztosan, 5,6 százalékkal vezet a demokrata örök kihívó, Stacey Abrams előtt, aki fel akarja lazítani az épp a 2020-as elnökválasztás után szigorított választási szabályokat. Szinte biztos, hogy Florida a republikánus sztárpolitikus, Ron DeSantis kezében marad, és Texasban is magabiztosan vezet a jobboldali kormányzó, Greg Abbott a demokraták magát centristának meghatározó jelöltje, Beto O’Rourke előtt. A republikánusoknak áll a zászló még Nevadában, Wisconsinban és Oregonban is, Massachusetts és Maryland kormányzói hivatalát pedig valószínűleg elhódítják a demokraták, s Pennsylvaniában is valószínűleg a demokrata Josh Shapiro államügyész nyer majd a Doug Mastrianóval szemben.
Nyitóképen: Sötét fellegek: a scrantoni reptérre érkezik Joe Biden augusztus 30-án. Fotó: AFP / Jim Watson
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Három hónap múlva lejár az ideiglenes béke az amerikai és kínai vámfronton. Ha addig nincs megállapodás, újabb tarifák jöhetnek, ami tovább lassíthatja a gazdaságot és megzavarhatja a beszállítói láncokat világszerte. Kérdés, hogy végül mekkora lesz a kár, amelyet a világgazdaság és a kereskedelmi bizalom elszenved.
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 89 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Békés
2022. november 09. 03:37
"Bakijai, elszólásai, fura magatartása miatt pedig rendre felmerül, hogy kora, egészségi és mentális állapota miatt meddig alkalmas még az Egyesült Államok elnöki posztjának betöltésére"
Egyáltalán mikor volt alkalmas:?
off - de nagyonis ON:
(KORLÁTOZZÁTOK MÁR A HSZ-EK BETŰSZÁMÁT VALAMI NORMÁLIS MENNYISÉGRE!!!!!!!)
(mármint, hogy ne lehessen regényeket floodolni ide, és aztán percekig tekergetni...)