Jöhetnek a békepárti konzervatívok? – Rod Dreher a félidős választásokról

Milyen várakozásai vannak a félidős választásokkal kapcsolatban?

Konzervatív vagyok, szóval nem bízom nagyon a reményeimben, de valóban nagyon úgy tűnik, hogy vörös hullám (elsöprő republikánus győzelem – SzG) jön. Azt gondolom, hogy a republikánusoknak kellemes többsége lesz a Képviselőházban, és kettő-négy hellyel a Szenátusban is többséget szereznek.

és apokaliptikus spekulációkba fog a demokrácia végéről. A baloldal ugyanis úgy hiszi, hogy ha a választók a másik oldalt választják, akkor az nem igazi demokrácia.

Mik a fő tényezők a mostani választásokon?

A felmérések szerint a legfontosabb tényező az infláció, amit a bűnözés követ, már ami a republikánus és egy pártnak sem elkötelezett szavazókat illeti. Az abortusz kérdése úgyszintén a top három ügyben van, de ez a demokratákra korlátozódik. Viszont van valami észrevétlenebb dolog is a háttérben. Egy mostani Gallup-felmérés szerint

Ez katasztrofális Joe Bidenre nézve, akinek az elfogadottsági adatai meglehetősen alacsonyak.

Milyen most az amerikaiak hangulata?

Nekem az a benyomásom, hogy sokan úgy érzik, az ország valahogy instabil, és nem csak gazdasági értelemben. Sokan haragszanak az intézményes elitekre. Ennek egyik oka az, ahogy a Covid-járványt kezelték, de messzebbre mutat. Az elitek – ami alatt nem csak a kormányzatot értem, hanem a médiaelitet, az egyetemi elitet, a nagyvállalati elitet, a jogászelitet, orvoselitet, és így tovább – megadták magukat a woke-ideológiának. Sok amerikainak elege van a genderideológiából és a kritikai fajelméletből, amit az iskolákban tanítanak nekik, és ha a szülőknek kifogásai vannak, akkor ellenségnek nyilvánítják őket. A kritikai fajelméletet elfogadták az elitek, de a hétköznapi emberek nem. Még a faji kisebbségek is ellenzik, nagyobb számban, mint a fehér liberálisok.

és hatalmas a bizalmatlanság.

Mikre érdemes odafigyelni a választáson?

Jó lesz figyelni, miként szavaznak a latinók. A demokraták sokáig nagyon is függtek az ő szavazataiktól, akik minden kérdés nélkül rájuk szavaztak és ezzel biztosan számolhattak – mostanáig.

és egyre nyilvánvalóbb, hogy nem nézik jó szemmel a demokraták radikalizmusát mondjuk az abortusz és a gender-ideológia kérdésében, de úgy általában a progresszív elitek egyéb álláspontjaival sincsenek kibékülve. Megjelent egy nagyon érdekes riport a középbalos Atlantic magazinban, ahol egy latino demokrata nő kifejtette, miért frusztrált a pártja miatt, kifejtve, hogy a bevándorlók azért jönnek Latin-Amerikából az Egyesült Államokba, hogy keményen dolgozzanak és jobb életet teremtsenek a családjaiknak. Nem érdekli őket az új zöld program (Green New Deal), nem érdeklik őket a transzgender jogok és társaik. Mindemellett a déli határ lényegében nyitott – ami feldühíti a határ mentén élő hispánokat.

Úgyszintén izgalmas lesz figyelni, hogy milyen eredménnyel zárulnak majd a tagállami és helyi választások a nagyon liberális városokban. Például New York egy erősen liberális állam, de a demokrata kormányzó a politikai életéért küzd a republikánus kihívójával szemben. Miért? Sok köze van ehhez a bűnözésnek. A demokratákról széles körben úgy tartják, hogy elnézőek a bűnözéssel szemben, nagy részben a 2020-as Floyd-nyár miatt, amikor sok progresszív vezető a rendőrség finanszírozásának megszüntetésére szólított fel. Emellett Soros György az egész országban kampányolt a liberális kerületi ügyészekért – azokért az ügyészekért, akiknek a tevékenysége következtében elszabadult az erőszakos bűnözés. Az eredmény megjósolható volt: még a liberális szavazók körében is visszaütött ez a demokrata vezetőkre.

A Demokrata Párt elitje szerint ez a választás 2020. január 6-ról, azaz a Capitolium ostromáról szól, valamint a demokrácia jövőjéről és az abortuszjogokról. Hát, nem fognak a reményeik beteljesülni.

Mi a helyzet a Republikánus Párt belső megosztottságával?

Ez a mostani választások legbonyolultabb kérdése. Az egyetlen ok, ami miatt nem lesz még nagyobb republikánus győzelem kedden, az az, hogy

az előválasztásokon. Ezen Trump által támogatott jelöltek némelyike – mint J. D. Vance Ohióban – a párt főáramán belül van. De mások igazán problémásak – például Herschel Walker, a georgiai szenátorjelölt. Ő egy egykori futballsztár, akinek nagyon kaotikus magánélete van, és nem épp a legintelligensebb személyiség. Még így is nyerhet, de ha a republikánusoknak erősebb jelöltje lenne, akkor könnyen nyernének. Hasonlóképp Pennsylvaniában a republikánus Dr. Mehmet Oz egy olyan demokrata jelölt, John Fetterman ellen indul, akinek májusban sztrókja volt, aminek következtében egyértelmű mentális problémái vannak. Fetterman mégis nyerhet, mivel a szavazók egy középbalos államban nagyobb valószínűséggel szavaznak Fettermanra, az agyproblémákkal küzdő demokratára, aki nehezen beszél, mint a nem túl erős alternatívájára. Kétségtelen, hogy ha a republikánusok nagyot nyernek kedden, akkor ez a probléma minimalizálva lesz. De mégis jelen lesz, mint azt látni fogjuk a következő két évben, közeledve a 2024-es elnökválasztásokhoz.

Mit lát a két év múlva esedékes elnökválasztás előtt?

Sok republikánus szavazó úgy gondolja, hogy a floridai kormányzó, Ron DeSantis, aki könnyedén fog most nyerni, messze a legjobb elnökjelölt-választás a párt számára. De Donald Trump valószínűleg nemsokára bejelenti, hogy indulni fog 2024-ben. És neki annyi rajongója van a keményvonalas MAGA-körökben, akik elmennek szavazni az előválasztásokon, hogy kétséges, DeSantis meg tudná-e verni Trumpot. Szerintem

tekintve, hogy mennyire utálják őt a liberálisok és pártfüggetlenek.

Kik jöhetnek szóba még Trumpon kívül?

DeSantis esetleges jelöltsége azt jelentené, hogy Trump legjobb politikáit folytatná az idióta Trump-dráma nélkül, viszont olyan politikusi erényekkel, végrehajtói tudással, ami Trumpnak elnökként nem volt meg. Az viszont kétségtelen, hogy a párt jövője a trumpizmus felé mutat – ami populista. Hála az égnek senki sem beszél a MAGA előtti állapotok helyreállításáról.

Három republikánus személyiség van, akiket nagyon figyelek. Az első Kari Lake, aki Arizonában indul a kormányzói posztért. Ő egy volt tévébemondó, egy Trump által támogatott MAGA-jelölt. És nagyon, nagyon jól kampányol. A demokraták pénzt öltek az előválasztási kampányába, azt gondolván, hogy ha a republikánus szavazók a legszélsőségesebb jelölteket támogatják, akkor könnyebb lesz nyerniük a demokrata jelölteknek. És most úgy tűnik, Lake fog nyerni – és ha így lesz, országszerte ismert politikus lesz, aki akár alelnök-jelölt is lehet 2024-ben.

A másik kettő J. D. Vance Ohióban és Blake Masters Arizonában – mindkettejüket támogatja Trump. Ők viszonylag fiatalok, nem a Reagan-nosztalgia formálta őket, mint az idősebb republikánusokat. Vance – aki jóbarátom – a hegyvidéki (hillbilly) munkásosztály szülöttje. Tudja, milyen azért küzdeni, hogy étel legyen az asztalon, és nagy hibának tartja a republikánusoknak a nagyvállalati világ iránt érzett tiszteletét. Emellett ellenzi, hogy Amerika annyi tengerentúli háborúban van benne. Kritizálta, hogy Washington oly hamar elkezdte Ukrajnát finanszírozni, ahelyett, hogy Ohio küzdelmes életet élő munkásaira figyelne. A liberális média sokat kritizálta őt, de ha nyer kedden, akkor

aki kifejezetten ellensége a woke kapitalizmusnak.

Már meg is hívtam Magyarországra, hogy nézze meg, mint mennek itt a dolgok. Vance és Masters is újoncok, akikre erős intézményes nyomás nehezedik a washingtoni republikánus elit részéről, hogy a korábban bevett republikánus álláspontot képviseljék a gazdaság, a nemzetbiztonság és a külpolitika terén. Ha ellen tudnak állni ennek, akkor egy szükséges és alapvető változást hozhatnak el a Republikánus Pártban.

Nyitókép: Földházi Árpád