„Sokan úgy érzik, Amerika valahogy instabil, és nem csak gazdasági értelemben.” Nagy republikánus győzelmet vár Rod Dreher a keddi amerikai félidős választásokon, ráadásul megerősödhet a békepárti konzervatívok vonala a pártban. Interjúnk!
Milyen várakozásai vannak a félidős választásokkal kapcsolatban?
Konzervatív vagyok, szóval nem bízom nagyon a reményeimben, de valóban nagyon úgy tűnik, hogy vörös hullám (elsöprő republikánus győzelem – SzG) jön. Azt gondolom, hogy a republikánusoknak kellemes többsége lesz a Képviselőházban, és kettő-négy hellyel a Szenátusban is többséget szereznek.
és apokaliptikus spekulációkba fog a demokrácia végéről. A baloldal ugyanis úgy hiszi, hogy ha a választók a másik oldalt választják, akkor az nem igazi demokrácia.
Mik a fő tényezők a mostani választásokon?
A felmérések szerint a legfontosabb tényező az infláció, amit a bűnözés követ, már ami a republikánus és egy pártnak sem elkötelezett szavazókat illeti. Az abortusz kérdése úgyszintén a top három ügyben van, de ez a demokratákra korlátozódik. Viszont van valami észrevétlenebb dolog is a háttérben. Egy mostani Gallup-felmérés szerint
Ez katasztrofális Joe Bidenre nézve, akinek az elfogadottsági adatai meglehetősen alacsonyak.
Milyen most az amerikaiak hangulata?
Nekem az a benyomásom, hogy sokan úgy érzik, az ország valahogy instabil, és nem csak gazdasági értelemben. Sokan haragszanak az intézményes elitekre. Ennek egyik oka az, ahogy a Covid-járványt kezelték, de messzebbre mutat. Az elitek – ami alatt nem csak a kormányzatot értem, hanem a médiaelitet, az egyetemi elitet, a nagyvállalati elitet, a jogászelitet, orvoselitet, és így tovább – megadták magukat a woke-ideológiának. Sok amerikainak elege van a genderideológiából és a kritikai fajelméletből, amit az iskolákban tanítanak nekik, és ha a szülőknek kifogásai vannak, akkor ellenségnek nyilvánítják őket. A kritikai fajelméletet elfogadták az elitek, de a hétköznapi emberek nem. Még a faji kisebbségek is ellenzik, nagyobb számban, mint a fehér liberálisok.
és hatalmas a bizalmatlanság.
Mikre érdemes odafigyelni a választáson?
Jó lesz figyelni, miként szavaznak a latinók. A demokraták sokáig nagyon is függtek az ő szavazataiktól, akik minden kérdés nélkül rájuk szavaztak és ezzel biztosan számolhattak – mostanáig.
és egyre nyilvánvalóbb, hogy nem nézik jó szemmel a demokraták radikalizmusát mondjuk az abortusz és a gender-ideológia kérdésében, de úgy általában a progresszív elitek egyéb álláspontjaival sincsenek kibékülve. Megjelent egy nagyon érdekes riport a középbalos Atlantic magazinban, ahol egy latino demokrata nő kifejtette, miért frusztrált a pártja miatt, kifejtve, hogy a bevándorlók azért jönnek Latin-Amerikából az Egyesült Államokba, hogy keményen dolgozzanak és jobb életet teremtsenek a családjaiknak. Nem érdekli őket az új zöld program (Green New Deal), nem érdeklik őket a transzgender jogok és társaik. Mindemellett a déli határ lényegében nyitott – ami feldühíti a határ mentén élő hispánokat.
Úgyszintén izgalmas lesz figyelni, hogy milyen eredménnyel zárulnak majd a tagállami és helyi választások a nagyon liberális városokban. Például New York egy erősen liberális állam, de a demokrata kormányzó a politikai életéért küzd a republikánus kihívójával szemben. Miért? Sok köze van ehhez a bűnözésnek. A demokratákról széles körben úgy tartják, hogy elnézőek a bűnözéssel szemben, nagy részben a 2020-as Floyd-nyár miatt, amikor sok progresszív vezető a rendőrség finanszírozásának megszüntetésére szólított fel. Emellett Soros György az egész országban kampányolt a liberális kerületi ügyészekért – azokért az ügyészekért, akiknek a tevékenysége következtében elszabadult az erőszakos bűnözés. Az eredmény megjósolható volt: még a liberális szavazók körében is visszaütött ez a demokrata vezetőkre.
A Demokrata Párt elitje szerint ez a választás 2020. január 6-ról, azaz a Capitolium ostromáról szól, valamint a demokrácia jövőjéről és az abortuszjogokról. Hát, nem fognak a reményeik beteljesülni.
Mi a helyzet a Republikánus Párt belső megosztottságával?
Ez a mostani választások legbonyolultabb kérdése. Az egyetlen ok, ami miatt nem lesz még nagyobb republikánus győzelem kedden, az az, hogy
az előválasztásokon. Ezen Trump által támogatott jelöltek némelyike – mint J. D. Vance Ohióban – a párt főáramán belül van. De mások igazán problémásak – például Herschel Walker, a georgiai szenátorjelölt. Ő egy egykori futballsztár, akinek nagyon kaotikus magánélete van, és nem épp a legintelligensebb személyiség. Még így is nyerhet, de ha a republikánusoknak erősebb jelöltje lenne, akkor könnyen nyernének. Hasonlóképp Pennsylvaniában a republikánus Dr. Mehmet Oz egy olyan demokrata jelölt, John Fetterman ellen indul, akinek májusban sztrókja volt, aminek következtében egyértelmű mentális problémái vannak. Fetterman mégis nyerhet, mivel a szavazók egy középbalos államban nagyobb valószínűséggel szavaznak Fettermanra, az agyproblémákkal küzdő demokratára, aki nehezen beszél, mint a nem túl erős alternatívájára. Kétségtelen, hogy ha a republikánusok nagyot nyernek kedden, akkor ez a probléma minimalizálva lesz. De mégis jelen lesz, mint azt látni fogjuk a következő két évben, közeledve a 2024-es elnökválasztásokhoz.
Mit lát a két év múlva esedékes elnökválasztás előtt?
Sok republikánus szavazó úgy gondolja, hogy a floridai kormányzó, Ron DeSantis, aki könnyedén fog most nyerni, messze a legjobb elnökjelölt-választás a párt számára. De Donald Trump valószínűleg nemsokára bejelenti, hogy indulni fog 2024-ben. És neki annyi rajongója van a keményvonalas MAGA-körökben, akik elmennek szavazni az előválasztásokon, hogy kétséges, DeSantis meg tudná-e verni Trumpot. Szerintem
tekintve, hogy mennyire utálják őt a liberálisok és pártfüggetlenek.
Kik jöhetnek szóba még Trumpon kívül?
DeSantis esetleges jelöltsége azt jelentené, hogy Trump legjobb politikáit folytatná az idióta Trump-dráma nélkül, viszont olyan politikusi erényekkel, végrehajtói tudással, ami Trumpnak elnökként nem volt meg. Az viszont kétségtelen, hogy a párt jövője a trumpizmus felé mutat – ami populista. Hála az égnek senki sem beszél a MAGA előtti állapotok helyreállításáról.
Három republikánus személyiség van, akiket nagyon figyelek. Az első Kari Lake, aki Arizonában indul a kormányzói posztért. Ő egy volt tévébemondó, egy Trump által támogatott MAGA-jelölt. És nagyon, nagyon jól kampányol. A demokraták pénzt öltek az előválasztási kampányába, azt gondolván, hogy ha a republikánus szavazók a legszélsőségesebb jelölteket támogatják, akkor könnyebb lesz nyerniük a demokrata jelölteknek. És most úgy tűnik, Lake fog nyerni – és ha így lesz, országszerte ismert politikus lesz, aki akár alelnök-jelölt is lehet 2024-ben.
A másik kettő J. D. Vance Ohióban és Blake Masters Arizonában – mindkettejüket támogatja Trump. Ők viszonylag fiatalok, nem a Reagan-nosztalgia formálta őket, mint az idősebb republikánusokat. Vance – aki jóbarátom – a hegyvidéki (hillbilly) munkásosztály szülöttje. Tudja, milyen azért küzdeni, hogy étel legyen az asztalon, és nagy hibának tartja a republikánusoknak a nagyvállalati világ iránt érzett tiszteletét. Emellett ellenzi, hogy Amerika annyi tengerentúli háborúban van benne. Kritizálta, hogy Washington oly hamar elkezdte Ukrajnát finanszírozni, ahelyett, hogy Ohio küzdelmes életet élő munkásaira figyelne. A liberális média sokat kritizálta őt, de ha nyer kedden, akkor
aki kifejezetten ellensége a woke kapitalizmusnak.
Már meg is hívtam Magyarországra, hogy nézze meg, mint mennek itt a dolgok. Vance és Masters is újoncok, akikre erős intézményes nyomás nehezedik a washingtoni republikánus elit részéről, hogy a korábban bevett republikánus álláspontot képviseljék a gazdaság, a nemzetbiztonság és a külpolitika terén. Ha ellen tudnak állni ennek, akkor egy szükséges és alapvető változást hozhatnak el a Republikánus Pártban.
Nyitókép: Földházi Árpád
„Az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői nem akarnak harmadik világháborút, de úgy gondolják, hogy az oroszok sosem fogják átlépni azt a bizonyos határt” – véli a volt orosz elnök.
Az ukrán fővárosban több mint öt órán át tartott az éjszakai légiriadó nagyszabású orosz dróntámadás miatt.
Megrázó hírek láttak napvilágot az Egyesült Államokban.
Thunberg szerint mindegy ki lesz az elnök, Amerika akkor is gonosz, rasszista hatalom lesz.
A háború kezdete óta ez a 15. KFC-étterem, ami most megnyílt Ukrajnában.
Míg a volt elnök esetében csak a gyanú merült fel, Bidenék esetében bizonyíték is van, hogy törvénysértő módon jártak el.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
