Múlt héten ünnepeltük államalapító Szent István királyt, Magyarország születésnapját. Az időjárási jóslatok miatt több rendezvény elmaradt, de így is volt, amibe megpróbált belekötni a baloldal. Volt szocialista politikusok azt tették szóvá, hogy a honvédelmi miniszter ünnepi beszédében azt mondta, a magyar katonanemzet. Igen, akkor háborodnak fel ezen a baloldalon, amikor a szomszédunkban háború dúl, ahol a támadó a világ egyik atomhatalma; amikor minden józan ember szeme előtt az ország biztonsága lebeg; amikor létkérdés a hadsereg felkészültsége, felszereltsége és a katonák mentális, lelkiállapota; és amikor különösen nagy jelentősége van annak, hogy egy nemzeti ünnepen mint nemzeti közösség fejezzük ki nagyrabecsülésünket mindazoknak, akik akár életüket is adják Magyarország szabadságáért és a biztonságunkért.
Ez csak egy példa abból a hosszú sorból, amikor a baloldalra nem lehetett számítani sem közös nemzeti ügyben, sem mindenkit érintő súlyos válságban – most, a háború idején sem. Mélyebb oka van a baloldal magatartásának, mint puszta pártpolitikai megfontolások.